A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar ünnepi koncertje

Bővebben

A kanadai Augustana Choir és a Cantus Nobilis Kórus közös hangversenye

Bővebben

A Kecskeméti Szimfonikusok és a Kodály Iskola tanárainak és növendékeinek hangversenye

Bővebben

A XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál záró koncertje

Bővebben

A Cantus Nobilis a XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon

Bővebben

Kocsár Miklós fuvola műveinek bemutatója

Bővebben

Duna korzó - zenés séta a Duna menti országokban

Bővebben

Vasárnapi orgonakoncert

Bővebben

Művésztanárok hangversenye a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola tiszteletére

Bővebben

Csütörtöki fuvolahangverseny

Bővebben

Kamarakoncert a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola ünnepére

Bővebben

Szezonbérleti Hangversenyek

Bővebben


KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT KFT.
6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22.
Ügyvezető igazgató: Gerhát László
TEL/FAX: 06-76/ 481-710
MOBIL: 06-20/ 3230-001
Zenekari titkár: Mobil: 06-20/8099121
E-mail: kszztitkar@gmail.com




2008. november 10.
hétfő 19 óra


"A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható.
Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.
Teljes lelki élet zene nélkül nincs.
Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be." (Kodály Z.)


Ünnepi hangverseny Katona József születésnapján
Katona József Színház

Műsoron:
Bartók: Divertimento
Kodály: Három ének

kecskeméti ősbemutató
Kodály:  Missa  Brevis

Közreműködik:
Papp Dániel -  a  hangverseny vendég koncertmestere, szólistája
Pápai Erika - hegedű
Börcsök Bea - brácsa
Kovácsné Simon Márta - gordonka
Lajos István - nagybőgő
Szappanos Edit - szoprán
Csereklyei Andrea - szoprán
Kun Ágnes Anna - alt
Szappanos Tibor - tenor
Klézli János - basszus
Kecskeméti Cantus Nobilis Kórus
(karigazgató: Laczkó János)

vezényel: Gerhát László


Kecskeméti Cantus Nobilis Kórus



Az ország és Kecskemét város kulturális életében jelentős szerepet betöltő kórus 1961-ben alakult Kecskeméti Pedagógus Énekkar néven. A Kecskeméti Tavaszi Fesztiválokon, Halottak Napi koncerteken és a decemberi Kodály-évfordulós ünnepségeken kívül jótékonysági hangversenyeket is adnak iskolák és rászorulók javára. Énekeltek az ország legjelentősebb hangversenytermeiben: a Zeneakadémián, a Vigadóban és a Mátyás-templomban. Európa szinte valamennyi országában képviselték a magyar kóruskultúrát.
Az énekkar repertoárja minden zenei korszak kórusirodalmát felöleli. Száznál több kórusmű, harminc oratórium, kantáta és oratórikus mű hangzott el hangversenyeiken.
A kórus 2003-ban elnyerte a "Hangversenykórus summa cum laude" minősítést.
Az Énekkart megalakulása óta olyan neves karnagyok vezették, mint Ádám József, Vörös János és Erdei Péter. Erdei Péter közel harminc éves irányítása alatt a kórus Magyarország egyik vezető amatőr kórusa lett; több kortárs magyar szerző művét mutatta be, emellett számos külföldi kompozíció magyarországi ősbemutató is nevéhez fűződik.
Laczkó János 2005 óta vezeti az énekkart.
(forrás:Cantusnobilis.hu)


Szappanos Edit
szoprán
 

 Kecskeméten született, zenei tanulmányait a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolában végezte. Majd Budapesten szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanárképző Főiskolai kar ének-zenetanár, karvezetés szakán. Ezt követően a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Marketing szakos diplomáját is megszerezte.

Magánének tanulmányait az V. kerületi Szabolcsi Bence Zeneiskolában Deliné Soós Ágnesnél kezdte. 2004-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Főiskola – magánének szakára. Jelenleg Nádor Magda magántanítványa. Erdei Péter Kecskeméti Pedagógus Kórusának 7 évig volt tagja, ahol kisebb szoprán szólókat is énekelt.
2004 augusztusától Vashegyi György által alapított Purcell kórus tagja
.         

Verseny eredmények:

2001. május                 Észak-magyarországi Zeneiskolások 3. Magánének-szakos Találkozója, Balassagyarmat, - Nívódíj

2002. május                 Ádám Jenő IV. Nemzetközi és Országos Énekverseny (Szolnok), II. kategória - III. helyezés


Csereklyei Andrea
szoprán


1996-ban ének-zeneelmélet tanári, majd 2000-ben énekművészi diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Schmiedt Annamária növendékeként. Koncertpódiumon főként klasszikus és barokk oratóriumok szólistájaként hallható. Közel áll hozzá a dal világa, és kortárs művek bemutatóin is gyakran énekel. Visszatérő vendég a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Mini Fesztiválon, a Budapesti Régi Zene Fórumon, a Nyírbátori Zenei Napokon, a Haydn Eszterházán fesztiválon és a Martonvásári Beethoven Napokon. Számos rádió- és tévéfelvétel szereplője; részt vett az MTV Kolozsvári operamesék című sorozatában is.

2001-ben fellépett a Müncheni Filharmonikusokkal, Helmuth Rilling vezényletével, 2003-ban meghívást kapott a guadalajarai Május Fesztiválra, Mexikóba. A 2004/2005-ös évadban vendégszerepelt a londoni Magyar Magic rendezvénysorozaton, a bécsi és a salzburgi Toujours Mozart fesztiválon, illetve a kolozsvári Magyar Operában (Gilda, Musetta). Az Auris Társulattal fellépett a Művészetek Palotájában (A bűvös vadász, A Szirén) és a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon (Ory grófja). 1998 óta állandó szólistája az Orfeo Zenekar és Purcell Kórus produkcióinak – koncertpódiumon, operaszínpadon és hanglemezen egyaránt. Az utóbbi években vendégszerepelt Moszkvában, Pozsonyban, Firenzében, Hágában, Stuttgartban és Münchenben. 1999-ben harmadik helyezést ért el a bécsi Johann Strauss Énekversenyen, 2000-ben Artisjus-díjat, 2000/2001-ben Fischer Annie-ösztöndíjat kapott.
(
forrás: fidelio.hu)


Kun Ágnes Anna

Kun Ágnes Anna

Kun Ágnes Anna a Dunavarsány-Délegyházi gyülekezet segédlelkésze volt. Egyúttal teológus is: a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán a doktori iskola harmadéves hallgatója, az Ószövetség kutatója.
Kun Ágnes Anna ugyanakkor énekesnő. 2003 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanul, együtt dolgozott már - többek között - Helmuth Rilling karmesterrel is, aki a barokk zene szakavatott tolmácsolója.


Szappanos Tibor
tenor


1978-ban született Nagyváradon. Zenei tanulmányait trombita majd ének szakon kezdte. 1996-ban nyert felvételt a Kolozsvári Zeneakadémiára, két év múlva a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola magánének szakára iratkozott be. 2000-től a Zeneakadémia hallgatója, tanára Andor Éva. Oratórium koncertek szívesen látott szólistája.
(forrás: fidelio.hu)


Dr. Klézli János

Zenei tanulmányait szülővárosában, Szekszárdon kezdte (hegedű, zongora és ének).
Konzervatóriumi tanulmányai befejezése után felvételt nyert a Liszt Ferenc Zenakadémia magánének szakára. Simándi József és Bende Zsolt voltak tanárai. Kitüntetéssel végzett 1988-ban.
2003 májusában DLA (Doctor of Liberal Arts) fokozatot szerzett előadóművészetből a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.
1988 szeptembere óta tanít a Liszt Ferenc Zeneakadémián, Budapesten és énektanár a Kodály Intézetben, Kecskeméten.
Rendszeresen ad koncertet barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zeneszerzők műveiből.

Számos opera és oratórium előadásán vett részt, ahol többek közt Purcell, Bach, Haydn, Buxtehude, Händel, Mozart, Schubert, Vivaldi, Liszt, Kodály és Arvo Pärt művei hangzottak el.

Rendszeresen tart mesterkurzusokat Magyarországon és külföldön.

(forrás: K.Z.Zeneped-i Intézet)


Kodály Zoltán




Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt.
A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára, valamint az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Zeneszerzéstanára Hans Koessler volt. Az iskola hangversenyein bemutatták d-moll nyitányát (1898) és Esz-dúr trióját (1899). 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Ugyanekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, s ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk.

1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen zongora kísérettel ellátva. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári estét. Ezután fél éves berlini és párizsi tanulmányútra indult. Itt ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével. 1907-től a Zeneakadémia zeneelmélet, 1908-tól zeneszerzéstanárává nevezték ki.
1910. március 17-én, első szerzői estjén hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. Augusztus 3-án feleségül vette Sándor Emmát.
1909-1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például hegedű-gordonka Szonátája (1914), vagy gordonkára írt Szólószonátája (1915). Vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Nem véletlen, hogy egyik dalsorozatának a Megkésett melódiák címet adta. Kodály ugyanis a magyar klasszikus költők: Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését: Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja, Balázs Béla vagy Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.
Az I. világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei Szemle című folyóiratok számára. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. Bartók társaságában tagjai lehettek a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak. 1920-1923 között nem írt új műveket.

1923-ban, két hónap alatt készítette el Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.
Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár nemcsak a közvélemény nagyobb részét állította Kodály mellé, de a tanítványok seregét is vonzotta. Kodály szellemi támogatásával és az ő népnevelő-népművelő eszméinek jegyében hozta létre a harmincas évek közepén a Magyar Kórus és az Énekszó című folyóiratot. Mindkettő a katolikus egyházzene megreformálására, valamint a zenei nevelés színvonalának emelésére vállalkozott. Kodály úgy döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál műveket. A Háry János daljáték (1925-27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933). A Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott. A Felszállott a páva (1938-39) és a Concerto (1934) eleve külföldi megrendelésre készült: előbbi az amsterdami Concertgebouw, utóbbi a Chicagói Filharmonikusok ötven éves jubileumára.

A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is valóra válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az Operaházban. 1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a Magyar népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet vállalt néhány kitűnő magyar énekművész.

A nagy változást a Székely fonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. Kodály arra is rávilágított, hogy zenetörténeti emlékek hiányában a magyar zenetörténeti kutatás legfontosabb segédtudománya a zenei néprajz, és ezzel Magyarországon is meghonosított egy új diszciplínát, az összehasonlító népzenetudományt.

A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő „zenei belmissziónak” tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), s felvettette az óvodai zeneoktatás ötletét is (Zene az óvodában, 1941). E munkával párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára: elsőként a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica (négy kötet, 1937-1942) látott napvilágot. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a főváros részéről is támogatást kapott. 1938-ban harminckét vezető értelmiségi társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1940-ben Norvégia német megszállása feletti döbbenet hatására zenésítette meg Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat. Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) pedig a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdette egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta magát az elnyomó német hatalmaknak.

1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tűntette ki. A Magyar Dalegyesületek Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé nyilvánította. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta, 1946-1949 között igazgatója volt. 1944-ben és 1945-ben zsidókat próbált menekíteni.

1944-45 fordulóján végül Kodály is egy budapesti zárda pincéjébe kényszerült- itt keletkezett békéért könyörgő zenekarra, orgonára és kórusra komponált miséje a Missa brevis, (ennek 1942-ben már galyatetői pihenése alatt elkészült orgonaszóló-változata az Organoedia, amelyet az ostrom alatt orgona-kórus ill. zenekar-kórus faktúrát adott) amely végül az 1945. februári ostrom utáni főváros első bemutatójaként 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában.


A 2. világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé, valamint nemzetgyűlési képviselőjévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. 1947-ben, a Szovjetunióban, 1948-ban és 1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt, 1965-ben két hónapot töltött Amerikában. Népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel ¾ 6-kor, szívroham következtében hunyt el Budapesten.
(forrás:Argumentum Kiadó)


Bartók Béla

Bartók Béla 1927-ben

Bartók Béla  Divertimentója nem a klasszikus értelemben vett szórakoztató muzsika: annál lényegesen jelentősebb, komolyabb súlyú mondanivaló hordozója. Megírására Paul Sacher adott megbízást a zeneszerzőnek, aki azt a svájci Saanenben néhány nap alatt be is fejezte, 1939 augusztusában (Sz. 113, BB 118).

A Divertimentót Paul Sacher és zenekara mutatta be Bázelben, 1940-ben.

Tételek

Allegro non troppo 

A vonószenekari darab első tételének alkotója észrevehetően a barokk concerto grosso egyenletesen lüktető ritmusvilágát idézi fel, tematikája olykor gyengéd és játékos, máskor lapidáris, tömör. A tétel formája a klasszikus szonátáé (szonátaforma).

Kezdete többek közt épp azáltal erőteljes és derűs, mert kísérete tág líd hangsort ígér, dallama pedig eleinte akusztikus hangsorú. Innen vált mollos színek felé, de szinte csak azért, hogy a szűkebb hangközök teremtette feszültséget hamar oldhassa.

Az egyetlen pulzáló, ritmikus kísérethez büszke tartású, erőteljes, derűt sugárzó főtéma társul. Ez adja meg a mű alapkarakterét. S ha a kezdet mellé tesszük a befejezést, a harmadik tétel végét, kétségünk sem lehet afelől, hogy Bartók zenéje okkal viseli címét. Valóban: szórakoztató muzsika ez, mint a 18. század divertimentói.

Mindez egyelőre a bevezető, a zenei hangokkal festett kép háttere. Egy kis megtorpanás után mintha Bartók azt is elárulná: a helyszín Közel-Kelet-Európa. Az a vidék, amely a szélsőségesen pontozott ritmusú magyaros panaszdalok, keservesek hazája.

Molto adagio 

Ezután a magyar keserves után jeleníti meg a muzsika a gyászmenetet. Pentaton dallamát – a a pentatónia megint leplezetlen utalás a magyarságra – zokogó trillák kísérik.

A lassú tétel emlékeztet a legkevésbé a hajdani szórakoztató muzsikák műfajára. A magány sötét látomásait jeleníti meg a bartóki „éjszaka-zenék” stílusában.

A második tétel az antipólus a maga kromatikájával. Itt nincs elmerülés a természet fenségébe, mint Bartók régebbi éji zenéiben...

Allegro assai 

A felvonulás komor és konok; roppant feszültsége után majd a zárótétel néptánca és mozarti szerenádja hoz oldást.

A zárótétel ismét a zeneszerző népdal-utánérzéseinek egyik remeke, skálaszerű motivikája, érdekes ritmikája és kicsattanó jókedve a hajdani concertók szólóhangszert és együttest váltogató hangszerelésében érvényesül.

A harmadikban pedig legfőképpen a józan míxolíd sor uralkodik. Nem a mesés akusztikus skála, nem a lágyabb líd és a harsány dúr, hanem egyike a mértékletesebb, alapjában dúr-jellegű, mégis, az érzékeny vezetőhangot elkerülő soroknak. Ez annak a témának a hangsora, amelyet a rondószerű tétel legfőbb gondolatának nevezhetünk. Amely amolyan magyaros legénytáncként jelenik meg először, hogy aztán utóbb hol fugatót teremtsen belőle a komponista, hol igazi nosztalgikus gitárzenévé alakítva idézze fel, csupa pizzicatóval, játékosan, s csipetnyi iróniával fűszerezve. Ez a mixolíd dallam ad tartást, keretet a tételnek. Ez a biztos pont a kalandozások közepette.
(forrás: Wikipedia)


 




Vissza




       © 2007-2016 www.kszz.hu
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies