KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT KFT. 6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22. Ügyvezető igazgató: Gerhát László TEL/FAX: 06-76/ 481-710
MOBIL: 06-20/ 3230-001
Zenekari titkár: Mobil: 06-20/8099121 E-mail: kszztitkar@gmail.com
2009.április 14.
kedd 19 óra
Hangverseny a Tavaszi Fesztivál keretében
Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ
Műsoron:
Mozart: A színigazgató - nyitány
Mozart: Figaro házassága - Suzanna
Mozart: Don Giovanni – Zerlina
Donizetti: Don Pasquale - Sinfonia
Donizetti: Don Pasquale – Norina
Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia
Mascagni: Parasztbecsület - Intermezzo
Puccini: Bohémélet – Mimi
Puccini: Turandot – Liu
Puccini: Manon Lescaut - Intermezzo
Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán
Josef Strauss: Asszonyszív – polka mazur
J.Strauss: Denevér - Rosalinda
Közreműködik: Rost Andrea operaénekes
vezényel: Gerhát László
Rost Andrea énekművész
Budapesten
született 1962-ben. Zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolán végezte Bende Zsolt növendékeként. Még
főiskolás, amikor a budapesti Operaház ösztöndíjasaként elénekelte
Gulyás Dénes rendezésében Júlia szerepét Gounod: Rómeó és Júlia című
operájában. Két évvel később, 1991-ben a bécsi Staatsoper
magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhette a bécsi
közönség: Zerlinától kezdve, Adinán és Susannán kersztül a Lammermoori
Luciáig; valamint Violetta parádés szerepalakítása mellett számos
koncerten is hallhatta őt Bécs zeneszerető közönsége. A Milánói Scala
1994-es Rigoletto bemutatóján - melyre Ricardo Muti hívta meg - átütő
nemzetközi sikert aratott, s azóta a Scala állandó visszatérő vendége.
1995-ben a Scala évadnyitó, "A varázsfuvola" premierjén már ünnepelt
sztárként lépett színpadra.
A Salzburgi Ünnepi Játékokon is sokszor hallhatta őt a közönség, de
fellépett a párizsi Bastille Operában, a londoni Royal Opera House-ban,
a chicagoi Operában, a new york-i Metropolitan Operában és a
Washingtoni Operában. Emellett gyakori meghívott művésze a tokioi New
National Operának is. A budapesti Operaházban kedcenc szerepeiben
(Gilda, Violetta) lépett többször a hazai közönség elé.
Fontosabb szerepei: A Sólyom (Strauss: Az árnyék nélküli asszony);
Drusilla (Monteverdi: Poppea megkoronázása); Violetta (Verdi:
Traviata); Xenia (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Susanna (Mozart:
Figaro házassága); Antonia (Offenbach: Hoffmann meséi); Donizetti:
Elisabeth (címszerep); Pamina (Mozart: A varázsfuvola).
Érdemes művész, 1997-ben Liszt-díjjal, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. (forrás: fidelio.hu)
Osztrák zeneszerzõ, az ún. "bécsi klasszikus" stílus és egyúttal az
egész zenetörténet egyik legnagyobb muzsikusa. Csodagyermekként bejárta
majdnem egész Európát: elsõ útján 1762-ben Münchenben és Bécsben
lenyûgözi tudásával a hozzáértõket és az arisztokratákat egyaránt. A
következõ évben egy hosszabb út veszi kezdetét, a német hercegségeken
keresztül apjával és nõvérével Párizsba, majd Londonba utazik. Ezen az
úton írja elsõ opuszait, amelyek - virtuóz billentyûs játékával
egyetemben - általános csodálatot keltenek. A visszaút Németalföldön,
Franciaországon és Svájcon keresztül nem kevésbé sikeres, bár a
sikereket beárnyékolja a kis Mozart betegeskedése. A több, mint három
éves körút eredményein felbuzdulva 1768-ban Leopold Bécsbe viszi a
fiát, abban reménykedve, hogy Wolfgang operamegbízást kap, de a helyi
intrika végül is meghiúsítja a La finta semplice bécsi bemutatását.
1769-ben apja mellett a fiatal Mozart is állást kap a salzburgi
hercegérsektõl, de még ebben az évben Itáliába indult. Verona és
Mantova érintésével érkezett Milánóba, ahol megismerkedik Sammartinivel
és Piccinivel, s egy opera komponálására is megbízást kap. Bolognában
egy életre szóló fontos kapcsolat veszi kezdetét a Padre Martinivel
való találkozással. Rómában nagy feltûnést kelt azzal, hogy egyszeri
hallás után, emlékezetbõl leírta Allegri Miserere-jét, s Mozart
Bolognába visszatérve megállja a bolognai Academia dei Filarmonici
próbáját is, így a neves intézmény a tagjává fogadja. 1770/71 telén
Milánóban megkomponálta és nagy sikerrel bemutatta Mitridate, Re di
Ponto c. operáját, majd apa és fia tavasszal visszatért Salzburgba. A
következõ két évben Mozart további két operát írt milánói
megrendelésére, és a La finta giardiniera c. opera buffát (1795)
München számára. 1772-ben Hieronymus von Colloredo személyében új
hercegérsek került Salzburg trónjára, aki rossz szemmel nézte Mozart
„csavargásait”. 1777-ben, a zeneszerzõ újabb utazási kérelmének
megtagadása után, Mozart szakított Salzburggal és anyjával kettesben
utolsó nagy útjára indult. Mannheimben, ahol állásban reménykedve
hosszabb idõt töltött, megismerkedett a Weber-családdal, majd — apja
határozott felszólítására — Párizsba ment, ahol azonban huszonévesként
nem sikerült megismételnie csodagyermekként aratott sikereit. Anyja
halála után, 1778 szeptemberében hazaindul, de otthon nyomasztja
Salzburg légköre. Még hercegérseki szolgálatban áll, amikor München
számára megírja az Idomeneót (1781), ám nem sokkal ezt követõen szakít
Colloredóval és független muzsikusként Bécsben telepedett le. 1782-ben
elvette feleségül Konstanze Webert, a Mannheimben megismert Weber
család középsõ lányát. Hat gyermekük született, de csak kettõ élte meg
a felnõttkort. Mozart Bécsben közeli kapcsolatba került Haydnnal és van
Swieten báróval, 1785-tõl a szabadkõmûves páholy tagja lett. Az
1786-ban komponált Figaro házasságának a bécsi bemutatót követõ prágai
elõadás hozta meg az igazi sikert, a következõ operát, a Don Giovannit
Mozart már prágai felkérésre írta. Az egyre súlyosabbá váló anyagi
körülmények beárnyékolták Mozart életének utolsó éveit: a Cosi fan
tutte, a La clemenza di Tito és a Varázsfuvola idõszakában a zeneszerzõ
levelei már kétségbeejtõ pénzügyi helyzetrõl tanúskodnak. Utolsó mûvét,
Walsegg gróf névetlen megrendelésére írt Requiemét már nem tudta
befejezni, az utolsó tételeket (Lacrimosa tétel közepétõl) tanítványa,
Süssmayer komponálta. (forrás: Bpesti Fesztiválzenekar)
A SZÍNIGAZGATÓ — NYITÁNY, K 486
A prózai részekbol és zárt számokból álló
egyfelvonásos Singspiel szövegét Gottlob Stephanie, a Szöktetés librettistája
írta: a kulisszák mögötti világ mulatságos és sok helyi érvényu célzást
tartalmazó karikatúráját kívánta megrajzolni. A darabhoz Mozart II. József
császár megbízásából nyitányt és négy énekszámot írt. A schönbrunni
narancsligetben, 1786 februárjában tartották a fényes bemutatót, a címszerepet
maga a szövegíró, Stephanie alakította.
Az opera nyitánya a mu kis terjedelméhez
képest nagyszabású zenekari darab, szimfóniatételnek is beillenék. Játék és
komolyság vegyül hangulatába, amelyet — a lármás effektusok erre vallanak — a
zeneszerzo mindvégig parodisztikusnak szánt. A szonátatétel kidolgozásában
azonban komolyra fordul a szó, motivikus-imitációs munkájával remekelve készíti
elo Mozart a visszatérési formarészt. A kódában a pátosz mulatságos paródiáját
jelzi a komolykodó unisono. Már maga az a tény, hogy e nem nagyigényu pamflet
elé Mozart ilyen nagyszabású bevezeto zenét írt, paródiára vall: a munek
mindenesetre ezt a részletét játsszák leggyakrabban.
Giacomo Puccini
Zenészdinasztiából származott, dédapja zenekarában
Paganini, „az ördög hegedűse" volt az elsőhegedűs, nagyapja operákat
írt, apja zeneiskolai igazgató és orgonaművész volt.
Puccini
szegénysége miatt ösztöndíjasként került a milánói konzervatóriumba,
amelyet három helyett két év alatt végzett el, s ekkor kötött
barátságot Mascagnival és Leoncavallóval. Első operája egy pályázatra
született, s szerződést kapott egy másodikra is, de a sikerre még
várnia kellett: meghalt édesanyja, anyagi gondjai keletkeztek,
botrányba keveredett egy férjes asszonnyal folytatott viszonya miatt.
Az igazi áttörést végül 1893-ban a Prévost regénye nyomán készült Manon
Lescaut című opera hozta meg számára. Végre gazdag ember lett, a
jogdíjakból villát vásárolt, feleségül vette szerelmét és a
komponálásnak szentelhette magát.
Puccini
művészetére az olasz operahagyományok és Wagner mellett a francia zenés
és prózai színház hatott. Jellemző rá a recitativókat felváltó bel
canto, a kiváló dramaturgiai érzék (operáinak látványos nagyjelenetei -
Cavaradossi sikoltásai a Toscában, a véres kártyajátszma A nyugat
lányában - emiatt több igaztalan bírálatban volt része a maga korában),
az érzelmi gazdagság, a bravúrosan gazdag hangszerelés, az áradó
melodika. Témáit a mindennapi életből vette, hétköznapi történeket
beszél el zenei nyelven, főszereplője sokszor a saját zenei témával
rendelkező, mélyen érző „szenvedő asszony" (Manon, Mimi, Madame
Butterfly, Liu). A Tosca vádirat a rendőrállam ellen, a Pillangóasszony
- amelyet a magyar színpadokon egészen a legutóbbi időkig
Pillangókisasszony címen játszottak - a gyarmatosítás és a faji
megkülönböztetés ellen emel szót, a Turandot középpontjában a női
egyenjogúság áll.
Érett operái közül
1896-ban került először színre a hétköznapi témát feldolgozó Bohémélet,
majd 1900-ban a Tosca. Érdekesség, hogy legnagyobbat a Pillangóasszony
első, két felvonásos változatával bukott 1904-ben, ugyanakkor a két hét
alatt átdolgozott, három felvonásos verzió egyik legtöbbet játszott
műve lett. A Nyugat lánya ősbemutatóján a New York-i Metropolitanben
Toscanini vezénylete mellett a nagy tenor, Caruso is énekelt, az
operában a közel húsz férfi mellett egyetlen nő szerepel. Az egyszerre
több betegséggel, cukorbajjal és a dohányzás miatt torokfájdalommal
küszködő Puccini 1918-ban készült el Triptichonjával, három
egyfelvonásos operájával (A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi).
Utolsó, legnagyobb szabású operája a távol-keleti témájú Turandot, ezt
már vázlatai alapján Franco Alfano fejezte be. Puccini 1924. november
29-én halt meg Brüsszelben, ahol gégerákját kezelték. Az 1926 áprilisi
bemutatón a milánói Scalában a karmester Toscanini a Puccini által
leírt utolsó ütemnél félbeszakította az előadást, a teljes mű csak a
második estén hangzott el.
Puccini több
ízben járt Budapesten, amelyet így jellemzett: gyenge cigaretta, erős
bor, megértő barátok, elragadó nők. A Magyar Állami Operaház a napokban
Puccini-héttel tiszteleg a 150 éve született zeneszerző előtt.
Az elsősorban opera-szerzőként ismert zeneszerző a milánói konzervatóriumban a szintén opera-szerző Amilcare Ponchielli tanítványa volt. (Csaknem egyszerre tanult Ponchiellinél Giacomo Puccinivel.) Már fiatalon is az operák felé fordult, második operája, a Parasztbecsület(Cavalleria rusticana) máig talán legismertebb műve. Ezzel az operával 1888-ban elnyerte a Sonzogno kiadó pályadíját, s 1890-ben a római Teatro Costanziban be is mutatták azt. A mű nagy sikert aratott, és szerzőjének is hírnevet szerzett.
1895-től Mascagni előbb a pesaroiLiceo Musica, majd római Scuola Nazionale di Musica igazgatója volt.
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.
További információkÉrtem
Süti („cookie”) Információ
Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.
1. „Sütik” használatának szabályzata
Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.
2. Mik azok a „sütik”?
A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
3. Mire használhatók a „sütik”?
A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.
4. Milyen „sütikkel” találkozhat?
A weboldalak kétféle sütit használhatnak:
- Ideiglenes „sütik”, melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt.
- Állandó „sütik”, melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli.
- Harmadik féltől származó „sütik”, melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:
Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.
Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:
Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)
Funkcionális „sütik”:
E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.
Célzott vagy reklám „sütik”:
Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.
5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?
A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.
6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?
A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:
- A felhasználó igényeihez igazított tartalmak, szolgáltatások, termékek megjelenítése.
- A felhasználó érdeklődési köre szerint kialakított ajánlatok.
- Az ön által kért esetben a bejelentkezés megjegyzése (maradjon bejelentkezve).
- Internetes tartalmakra vonatkozó gyermekvédelmi szűrők megjegyzése (family mode opciók, safe search funkciók).
- Reklámok gyakoriságának korlátozása; azaz, egy reklám megjelenítésének számszerű korlátozása a felhasználó részére adott weboldalon.
- A felhasználó számára releváns reklámok megjelenítése.
- Geotargeting
7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.
A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.
Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.
8. A „sütik” kezelése, törlése
A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.
- A beállítási lehetőségek általában a böngésző „Opciók” vagy „Beállítások” menüpontjában találhatók. Mindegyik webes kereső különböző, így a megfelelő beállításokhoz kérjük. használja keresője “Segítség” menüjét, illetve az alábbi linkeket a sütik beállításainak módosításához:
- Az anonim Google Analitika „sütik” kikapcsolásához egy úgynevezett „Google Analytics plug-in”-t (kiegészítőt) telepíthet a böngészőjébe, mely megakadályozza, hogy a honlap az Önre vonatkozó információkat küldjön a Google Analitikának. Ezzel kapcsolatban további információkat az alábbi linkeken talál: