A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar ünnepi koncertje

Bővebben

A kanadai Augustana Choir és a Cantus Nobilis Kórus közös hangversenye

Bővebben

A Kecskeméti Szimfonikusok és a Kodály Iskola tanárainak és növendékeinek hangversenye

Bővebben

A XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál záró koncertje

Bővebben

A Cantus Nobilis a XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon

Bővebben

Kocsár Miklós fuvola műveinek bemutatója

Bővebben

Duna korzó - zenés séta a Duna menti országokban

Bővebben

Vasárnapi orgonakoncert

Bővebben

Művésztanárok hangversenye a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola tiszteletére

Bővebben

Csütörtöki fuvolahangverseny

Bővebben

Kamarakoncert a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola ünnepére

Bővebben

Szezonbérleti Hangversenyek

Bővebben


KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT KFT.
6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22.
Ügyvezető igazgató: Gerhát László
TEL/FAX: 06-76/ 481-710
MOBIL: 06-20/ 3230-001
Zenekari titkár: Mobil: 06-20/8099121
E-mail: kszztitkar@gmail.com




2009.április 14.
kedd 19 óra

Hangverseny a Tavaszi Fesztivál keretében

Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ

 


Műsoron:

Mozart: A színigazgató - nyitány

Mozart: Figaro házassága - Suzanna

Mozart: Don Giovanni – Zerlina

Donizetti: Don Pasquale - Sinfonia

Donizetti: Don Pasquale – Norina

Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia

 

Mascagni: Parasztbecsület - Intermezzo 

Puccini: Bohémélet – Mimi

Puccini: Turandot – Liu

Puccini: Manon Lescaut - Intermezzo

Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán

Josef Strauss: Asszonyszív – polka mazur

J.Strauss: Denevér - Rosalinda


Közreműködik:
Rost Andrea operaénekes

vezényel: Gerhát László




Rost Andrea
énekművész

Budapesten született 1962-ben. Zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Bende Zsolt növendékeként. Még főiskolás, amikor a budapesti Operaház ösztöndíjasaként elénekelte Gulyás Dénes rendezésében Júlia szerepét Gounod: Rómeó és Júlia című operájában.
Két évvel később, 1991-ben a bécsi Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhette a bécsi közönség: Zerlinától kezdve, Adinán és Susannán kersztül a Lammermoori Luciáig; valamint Violetta parádés szerepalakítása mellett számos koncerten is hallhatta őt Bécs zeneszerető közönsége. A Milánói Scala 1994-es Rigoletto bemutatóján - melyre Ricardo Muti hívta meg - átütő nemzetközi sikert aratott, s azóta a Scala állandó visszatérő vendége. 1995-ben a Scala évadnyitó, "A varázsfuvola" premierjén már ünnepelt sztárként lépett színpadra.
A Salzburgi Ünnepi Játékokon is sokszor hallhatta őt a közönség, de fellépett a párizsi Bastille Operában, a londoni Royal Opera House-ban, a chicagoi Operában, a new york-i Metropolitan Operában és a Washingtoni Operában. Emellett gyakori meghívott művésze a tokioi New National Operának is. A budapesti Operaházban kedcenc szerepeiben (Gilda, Violetta) lépett többször a hazai közönség elé.

Fontosabb szerepei: A Sólyom (Strauss: Az árnyék nélküli asszony); Drusilla (Monteverdi: Poppea megkoronázása); Violetta (Verdi: Traviata); Xenia (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Susanna (Mozart: Figaro házassága); Antonia (Offenbach: Hoffmann meséi); Donizetti: Elisabeth (címszerep); Pamina (Mozart: A varázsfuvola).

Érdemes művész, 1997-ben Liszt-díjjal, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
(forrás: fidelio.hu)



Wolfgang Amadeus Mozart

(Salzburg, 1756. január 27.Bécs, 1791. december 5.)

Osztrák zeneszerzõ, az ún. "bécsi klasszikus" stílus és egyúttal az egész zenetörténet egyik legnagyobb muzsikusa. Csodagyermekként bejárta majdnem egész Európát: elsõ útján 1762-ben Münchenben és Bécsben lenyûgözi tudásával a hozzáértõket és az arisztokratákat egyaránt. A következõ évben egy hosszabb út veszi kezdetét, a német hercegségeken keresztül apjával és nõvérével Párizsba, majd Londonba utazik. Ezen az úton írja elsõ opuszait, amelyek - virtuóz billentyûs játékával egyetemben - általános csodálatot keltenek. A visszaút Németalföldön, Franciaországon és Svájcon keresztül nem kevésbé sikeres, bár a sikereket beárnyékolja a kis Mozart betegeskedése. A több, mint három éves körút eredményein felbuzdulva 1768-ban Leopold Bécsbe viszi a fiát, abban reménykedve, hogy Wolfgang operamegbízást kap, de a helyi intrika végül is meghiúsítja a La finta semplice bécsi bemutatását.
1769-ben apja mellett a fiatal Mozart is állást kap a salzburgi hercegérsektõl, de még ebben az évben Itáliába indult. Verona és Mantova érintésével érkezett Milánóba, ahol megismerkedik Sammartinivel és Piccinivel, s egy opera komponálására is megbízást kap. Bolognában egy életre szóló fontos kapcsolat veszi kezdetét a Padre Martinivel való találkozással. Rómában nagy feltûnést kelt azzal, hogy egyszeri hallás után, emlékezetbõl leírta Allegri Miserere-jét, s Mozart Bolognába visszatérve megállja a bolognai Academia dei Filarmonici próbáját is, így a neves intézmény a tagjává fogadja. 1770/71 telén Milánóban megkomponálta és nagy sikerrel bemutatta Mitridate, Re di Ponto c. operáját, majd apa és fia tavasszal visszatért Salzburgba. A következõ két évben Mozart további két operát írt milánói megrendelésére, és a La finta giardiniera c. opera buffát (1795) München számára. 1772-ben Hieronymus von Colloredo személyében új hercegérsek került Salzburg trónjára, aki rossz szemmel nézte Mozart „csavargásait”. 1777-ben, a zeneszerzõ újabb utazási kérelmének megtagadása után, Mozart szakított Salzburggal és anyjával kettesben utolsó nagy útjára indult. Mannheimben, ahol állásban reménykedve hosszabb idõt töltött, megismerkedett a Weber-családdal, majd — apja határozott felszólítására — Párizsba ment, ahol azonban huszonévesként nem sikerült megismételnie csodagyermekként aratott sikereit. Anyja halála után, 1778 szeptemberében hazaindul, de otthon nyomasztja Salzburg légköre. Még hercegérseki szolgálatban áll, amikor München számára megírja az Idomeneót (1781), ám nem sokkal ezt követõen szakít Colloredóval és független muzsikusként Bécsben telepedett le. 1782-ben elvette feleségül Konstanze Webert, a Mannheimben megismert Weber család középsõ lányát. Hat gyermekük született, de csak kettõ élte meg a felnõttkort. Mozart Bécsben közeli kapcsolatba került Haydnnal és van Swieten báróval, 1785-tõl a szabadkõmûves páholy tagja lett. Az 1786-ban komponált Figaro házasságának a bécsi bemutatót követõ prágai elõadás hozta meg az igazi sikert, a következõ operát, a Don Giovannit Mozart már prágai felkérésre írta. Az egyre súlyosabbá váló anyagi körülmények beárnyékolták Mozart életének utolsó éveit: a Cosi fan tutte, a La clemenza di Tito és a Varázsfuvola idõszakában a zeneszerzõ levelei már kétségbeejtõ pénzügyi helyzetrõl tanúskodnak. Utolsó mûvét, Walsegg gróf névetlen megrendelésére írt Requiemét már nem tudta befejezni, az utolsó tételeket (Lacrimosa tétel közepétõl) tanítványa, Süssmayer komponálta.
(forrás: Bpesti Fesztiválzenekar)

A SZÍNIGAZGATÓ — NYITÁNY, K 486

A prózai részekbol és zárt számokból álló egyfelvonásos Singspiel szövegét Gottlob Stephanie, a Szöktetés librettistája írta: a kulisszák mögötti világ mulatságos és sok helyi érvényu célzást tartalmazó karikatúráját kívánta megrajzolni. A darabhoz Mozart II. József császár megbízásából nyitányt és négy énekszámot írt. A schönbrunni narancsligetben, 1786 februárjában tartották a fényes bemutatót, a címszerepet maga a szövegíró, Stephanie alakította.

Az opera nyitánya a mu kis terjedelméhez képest nagyszabású zenekari darab, szimfóniatételnek is beillenék. Játék és komolyság vegyül hangulatába, amelyet — a lármás effektusok erre vallanak — a zeneszerzo mindvégig parodisztikusnak szánt. A szonátatétel kidolgozásában azonban komolyra fordul a szó, motivikus-imitációs munkájával remekelve készíti elo Mozart a visszatérési formarészt. A kódában a pátosz mulatságos paródiáját jelzi a komolykodó unisono. Már maga az a tény, hogy e nem nagyigényu pamflet elé Mozart ilyen nagyszabású bevezeto zenét írt, paródiára vall: a munek mindenesetre ezt a részletét játsszák leggyakrabban.   



   

Giacomo Puccini

Zenészdinasztiából származott, dédapja zenekarában Paganini, „az ördög hegedűse" volt az elsőhegedűs, nagyapja operákat írt, apja zeneiskolai igazgató és orgonaművész volt.

Puccini szegénysége miatt ösztöndíjasként került a milánói konzervatóriumba, amelyet három helyett két év alatt végzett el, s ekkor kötött barátságot Mascagnival és Leoncavallóval. Első operája egy pályázatra született, s szerződést kapott egy másodikra is, de a sikerre még várnia kellett: meghalt édesanyja, anyagi gondjai keletkeztek, botrányba keveredett egy férjes asszonnyal folytatott viszonya miatt. Az igazi áttörést végül 1893-ban a Prévost regénye nyomán készült Manon Lescaut című opera hozta meg számára. Végre gazdag ember lett, a jogdíjakból villát vásárolt, feleségül vette szerelmét és a komponálásnak szentelhette magát.

Puccini művészetére az olasz operahagyományok és Wagner mellett a francia zenés és prózai színház hatott. Jellemző rá a recitativókat felváltó bel canto, a kiváló dramaturgiai érzék (operáinak látványos nagyjelenetei - Cavaradossi sikoltásai a Toscában, a véres kártyajátszma A nyugat lányában - emiatt több igaztalan bírálatban volt része a maga korában), az érzelmi gazdagság, a bravúrosan gazdag hangszerelés, az áradó melodika. Témáit a mindennapi életből vette, hétköznapi történeket beszél el zenei nyelven, főszereplője sokszor a saját zenei témával rendelkező, mélyen érző „szenvedő asszony" (Manon, Mimi, Madame Butterfly, Liu). A Tosca vádirat a rendőrállam ellen, a Pillangóasszony - amelyet a magyar színpadokon egészen a legutóbbi időkig Pillangókisasszony címen játszottak - a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés ellen emel szót, a Turandot középpontjában a női egyenjogúság áll.

Érett operái közül 1896-ban került először színre a hétköznapi témát feldolgozó Bohémélet, majd 1900-ban a Tosca. Érdekesség, hogy legnagyobbat a Pillangóasszony első, két felvonásos változatával bukott 1904-ben, ugyanakkor a két hét alatt átdolgozott, három felvonásos verzió egyik legtöbbet játszott műve lett. A Nyugat lánya ősbemutatóján a New York-i Metropolitanben Toscanini vezénylete mellett a nagy tenor, Caruso is énekelt, az operában a közel húsz férfi mellett egyetlen nő szerepel. Az egyszerre több betegséggel, cukorbajjal és a dohányzás miatt torokfájdalommal küszködő Puccini 1918-ban készült el Triptichonjával, három egyfelvonásos operájával (A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi). Utolsó, legnagyobb szabású operája a távol-keleti témájú Turandot, ezt már vázlatai alapján Franco Alfano fejezte be. Puccini 1924. november 29-én halt meg Brüsszelben, ahol gégerákját kezelték. Az 1926 áprilisi bemutatón a milánói Scalában a karmester Toscanini a Puccini által leírt utolsó ütemnél félbeszakította az előadást, a teljes mű csak a második estén hangzott el.

Puccini több ízben járt Budapesten, amelyet így jellemzett: gyenge cigaretta, erős bor, megértő barátok, elragadó nők. A Magyar Állami Operaház a napokban Puccini-héttel tiszteleg a 150 éve született zeneszerző előtt.




Pietro Mascagni

(Livorno, 1863. december 7.Róma, 1945. augusztus 2. )

olasz zeneszerző, karmester

Az elsősorban opera-szerzőként ismert zeneszerző a milánói konzervatóriumban a szintén opera-szerző Amilcare Ponchielli tanítványa volt. (Csaknem egyszerre tanult Ponchiellinél Giacomo Puccinivel.) Már fiatalon is az operák felé fordult, második operája, a Parasztbecsület (Cavalleria rusticana) máig talán legismertebb műve. Ezzel az operával 1888-ban elnyerte a Sonzogno kiadó pályadíját, s 1890-ben a római Teatro Costanziban be is mutatták azt. A mű nagy sikert aratott, és szerzőjének is hírnevet szerzett.
1895-től Mascagni előbb a pesaroi Liceo Musica, majd római Scuola Nazionale di Musica igazgatója volt.




Vissza




       © 2007-2016 www.kszz.hu
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies