A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar ünnepi koncertje

Bővebben

A kanadai Augustana Choir és a Cantus Nobilis Kórus közös hangversenye

Bővebben

A Kecskeméti Szimfonikusok és a Kodály Iskola tanárainak és növendékeinek hangversenye

Bővebben

A XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál záró koncertje

Bővebben

A Cantus Nobilis a XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon

Bővebben

Kocsár Miklós fuvola műveinek bemutatója

Bővebben

Duna korzó - zenés séta a Duna menti országokban

Bővebben

Vasárnapi orgonakoncert

Bővebben

Művésztanárok hangversenye a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola tiszteletére

Bővebben

Csütörtöki fuvolahangverseny

Bővebben

Kamarakoncert a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola ünnepére

Bővebben

Szezonbérleti Hangversenyek

Bővebben


KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT KFT.
6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22.
Ügyvezető igazgató: Gerhát László
TEL/FAX: 06-76/ 481-710
MOBIL: 06-20/ 3230-001
Zenekari titkár: Mobil: 06-20/8099121
E-mail: kszztitkar@gmail.com




2009. október 1.
csütörtök 19 óra

Zenei Világnap

Református Újkollégium


A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és az Ars Nova Énekegyüttes kortárszenei hangversenye a Zene Világnapján.


A Filharmónia Kelet-Magyarország KFT.
és a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Raiffeisen bérlete


Műsoron:


Selmeczi  György: Sanctus, Benedictus, Agnus Dei a  6. Miséből

Szőllősy: Tristia (Maros-Sirató)

Vajda János: Sanctus, Benedictus a Missa in A –ból

Gyöngyösi Levente: Sanctus, Benedictus a „Missa Lux et Origo” miséből

Gyöngyösi Levente: Divertimento

SZÜNET

Kálmán Tamás: Két magyar népdal (Rózsát ültettem, Túl a vizen)

Orbán György: Két virágének ( A fejedelem kertje, Vále, vále) – magyarországi bemutató

Ránki György: Divertimento


Közreműködik:

az Ars Nova Énekegyüttes,

Szabó Mónika - orgona

Maczák János - klarinét


vezényel:

Kiss Katalin és Gerhát László






Gyöngyösi Levente

Gyöngyösi Levente

1975-ben született Kolozsvárott. A helyi Művészeti Líceumban zongorázni tanult. 1989-ben családjával Magyarországra települt, ahol felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, zeneszerzés (tanára: Fekete Győr István), ill. zongora (Schweitzer Katalin) szakra. 1993-ban érettségizett, jeles osztályzattal. Még ebben az évben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakának II. évfolyamára, ahol Orbán György növendéke volt.

Többszörös díjazottja különféle zeneszerző versenyeknek. Eddigi legfontosabb munkája „A gólyakalifa” című kétfelvonásos operája, mely Babits Mihály azonos című regénye alapján készült; a librettót Balla Zsófia költő írta. A művet a Magyar Állami Operaház rendelte a 2000. évi millenniumi operapályázatra (a pályázaton II. helyezést ért el).

1999. május 5.-én diplomázott a Zeneakadémia Nagytermében, kiváló minősítéssel. A hangversenyen, ahol többek közt kórusdarabjai és kamaraművei, valamint „A gólyakalifa” c. opera I. felvonása hangzott fel, a MÁV Szimfonikus Zenekart Vashegyi György vezényelte.

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában 1997-től 1999-ig korrepetitorként dolgozott, ill. partitúraolvasást tanított. 1999. júliusától több koncerten lépett fel continuo-játékosként a Vashegyi György által vezetett, korhű hangszereken barokk és klasszikus zenét játszó Orfeo Zenekarral. Az 1999-2000. tanévtől doktoranduszként részt vesz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 3 éves zeneszerzés DLA programjában. A programot Jeney Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár vezeti. 2000-ben és 2001-ben Kodály Ösztöndíjban részesült.



Szőllősy András

 Szőllősy András

1921. február 27. Szászváros [Orăştie, Románia] – 2007. december 6. Budapest

Zenei tanulmányait Csipkés Ilona magán-zeneiskolájában kezdte Kolozsváron, később ugyanitt a Református Gimnázium diákja lett. 1939-ben Budapestre költözött, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakára iratkozott be, tagja lett az Eötvös Kollégiumnak. 1943-ban bölcsészdoktori címet, 1944-ben tanári oklevelet szerzett. A Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést először Kodály Zoltántól, majd Siklós Alberttől, később Viski Jánostól tanult 1939 és 1946 között. A főiskola elvégzése után, 1947-től 1948-ig ösztöndíjjal Goffredo Petrassi növendékeként képezte tovább magát a római Accademia di Santa Cecilián.

A háború után kezdett publikálni, kezdetben zenekritikai írásai jelentek meg Debrecenben a Magyarok című folyóiratban. 1950-ben a Zeneművészeti Főiskola zenetörténet és zeneelmélet tanárna lett, Szabolcsi Bence és Bartha Dénes mellett segédkezett a hazai zenetudományi tanszék alapításánál. 1953-ban jelent meg Kodály műjegyzéke, 1955-ben Bartók nagy bibliográfiáját, 1956-ban teljes, kronológiai sorrendbe rendezett műjegyzékét adta közre, 1960-ban Arthur Honeggerről írt könyvet.

Az 1960-as évektől kezdve zeneszerzőként is aktívabbá vált. 1964-ben született meg Tre pezzi per flauto e pianoforte című műve, melyet Severino Gazzelloni Darmstadtban, Madridban és Velencében is bemutatott. Nemzetközileg is jelentős sikereket ért el az 1969-ben bemutatott, Sándor Frigyes és a Liszt Ferenc Kamarazenekar felkérésére írt III. Concerto-val, amellyel 1970-ben Párizsban első díjat nyert a rádiótársaságok nemzetközi Tribünjén. A IV. Concerto-t 1970-ben Sándor János és a Győri Filharmonikus Zenekar megrendelésére komponálta.

1972-ben két nagyzenekari művet alkotott, a Trasfigurazioni a huszonöt éves Rádiózenekar számára, a Musica per orchestra a főváros megrendelésére, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulója alkalmából íródott. 1973-ban a Musica concertante-t a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes számára, a Preludio, adagio e fuga című művét a Dresdener Staatskapelle felkérésére komponálta. Az 1975-ben keletkezett Lehellet (V. Concerto) a Magyar Rádió megrendelésére, Lehel György ötvenedik születésnapjának alkalmából íródott.

1982-től egyre több vokális művet alkotott, ekkor született In Pharisaeos és Planctus Mariae című kórusműve, valamint a King’s Singers megrendelésére írt Fabula Phaedri amelyet a Miserere követett. A Canto d’autunno 1986-ban a Wales-i BBC, a Frankl Péternek ajánlott Paesaggio con Morti 1987-ben a skóciai Orkney Island-on megrendezett St. Magnus Fesztivál, a Vonósnégyes 1988-ban a hollandiai Orlando Vonósnégyes, az Elegia 1993-ban a Berlini Biennálé felkérésére íródott.

Szőllősy az alkalmazott zenék tekintetében is aktív volt, 1954 és 1977 között harmincegy filmhez, tizenhét színpadi darabhoz és tizennyolc rádiójátékhoz komponált zenét.

Kiemelkedő zeneszerzői és zenetörténészi munkásságáért számos alkalommal részesült elismerésben, 1971-ben Erkel-díjat, 1974-ben Érdemes Művész címet, 1982-ben Kiváló Művész címet, 1985-ben Kossuth-díjat, 1986-ban és 1998-ban Bartók-Pásztory-díjat, 1987-ben a francia kormány által adományozott Commandeur l'Ordre des l'Arts et des Lettres kitüntetést, 2002-ben Kulturális Örökség Nagydíjat, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2007-ben Széchenyi-díjat kapott. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.

Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével



Ránki György

Korának egyik legvirtuózabb, legszellemesebb zeneszerzője volt (1907. október 30. – 1992. május 22.). Az Andersen meséje nyomán keletkezett Pomádé király új ruhája című meseopera a meglepetés erejével hatott. A benne feldolgozott dzsessz és az egyéb, sokat kárhoztatott nyugati szórakoztatózenei elemek már-már provokatív használata miatt, illetve a mesejáték köntösébe öltöztetett mondanivaló okán is, politikai áthallásként is értelmezhette (volna) a hatalom. Hogy mégsem így történt, azt 1954-ben éppen ezért a műért kapott Kossuth-díj igazolja. Hans Christian Andersen (1805–1875) A császár új ruhája című meséjéből Károlyi Amy írt szövegkönyvet. A háromfelvonásos opera színpadi ősbemutatójára 1953 júniusában került sor az Operában. A rádióoperához hasonlóan az operaházi változat is sikert aratott.




Selmeci György

zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező
"sein 'East-European Dream' ist eine eigenwillige Mischung
von fabelhafter Handwerks-Suveränität und szenisch-optischer Tendenz"

Klaus J. Schönmetzler


  • Született Kolozsváron (Cluj, Klausenburg), 1952. március 8-án
  • Tanulmányok: Kolozsvár (Tulogdy Sarolta, Guttmann Mihály, Szalay Miklós, Vermesy Péter), Bucharest (Halmos György, Olah Tiberiu), Budapest (Kadosa Pál), 1976-77, Paris, IRCAM (Pierre Boulez), Paris, CERIS, (Daniel Charles), 1979
  • Karmester a Kolozsvári Magyar Színháznál, hangversenyek, rádió- és TV-felvételek Románia-szerte
  • 1976-77: Liszt Ferenc Zeneakadémia Miskolci Tagozata, tanár
  • Zeneigazgató a budapesti 25. Színháznál és a Miskolci Nemzeti Színháznál, a Hungaroton szerkesztője, a Miskolci Új Zenei Műhely alapítója és vezetője, mintegy 50 magyar nagyjátékfilm zeneszerzője
  • 1980-as évek: a budapesti Várszínház és a József Attila Színház zeneigazgatója
  • 1987- : a Mérték Egyesület elnöke, a Vetületek Kortárs Opera Fórum alapítója
  • 1989: a Camerata Transsylvanica kamarazenekar újraalapítója Budapesten
  • a Budapesti Kamaraopera megalapítója és első igazgatója
  • 1996-2000: a Szolnoki Szigligeti Színház zeneigazgatója
  • Kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarmestere
  • Az AURIS Operatársulat alapítója és művészeti vezetője
  • 2000-2002: A Millenáris Park és Kulturális Programiroda művészeti vezetője
  • 2000-2008 között a Nemzeti Színház zeneigazgatója
  • 2002-: A Színház- és Filmművészeti Egyetem zenei tanszékének vezetője
  • 2008-: A Kaposvári Csíky Gergely Színház zenei vezetője
  • Rádió-, TV- és CD-felvételek, operafilmek, koncertek és előadások karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként Európa-szerte

Díjak

  • Artisjus-díj a legjobb kortárs zenei előadásért (1987, 1990, 2007)
  • A Budapesti Filmszemle díja a legjobb filmzenéért (1983, 1986)
  • A kecskeméti Animációs Filmszemle zeneszerzői díja (1995)
  • Erkel-díj (1999)
  • Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíj a Liszt - Late works (Liszt - Kései művek - hangszerelte és vezényel: Selmeczi György) (CD) (2002)
  • Duna-díj (2008)
(forrás: www. auris.hu )


Orbán György




Az erdélyi zeneszerzõ 1947. július 12-én született, Marosvásárhelyen. 1968-tól 1973-ig a Kolozsvári Zenemûvészeti Fõiskolán Toduþãnál és Eisikovitsnál zeneszerzést, Jagamasnál zeneelméletet tanult. Végzés után 1979-ig zeneelméletet és ellenpontot tanított az intézményben. 1979-ben Magyarországra települt. 1990-ig a Budapesti Zenemûkiadónál zenei szerkesztõ volt, közben 1982-tõl a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán zeneelméletet és zeneszerzést tanított. 1991-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki. Korai stílusa a nyugati avantgárd technikákhoz áll közel, ez leginkább 1979-ben írott Triple Sextetjében figyelhetõ meg, amelyet 1989-ben a Párizsi Nemzetközi Zeneszerzõ Versenyre adott be. Az 1980-as évek közepe táján a neoromantikus stílus felé fordult. A magyar kórushagyományhoz kapcsolódó, részben liturgikus célra írott kórusmûvei jazz-szerû elemeket tartalmaznak, sok dala és kórusa groteszk, humoros karakterû. Kilenc zenekar- vagy orgonakíséretes misét írt, számos kórusmûvet, szólódalt komponált. Zenekari mûvei közül két Szerenádja emelkedik ki, kamaramûveit általában vonós-zongora összeállításra írta. Zongorára három-három szvitet, illetve szonátát komponált.


(forrás:bfz.hu)



Kálmán Tamás


Öt éves korom óta foglalkozom zenével, zenéléssel. A komolyzene iránti érdeklődésem és képzettségem alapját képezi pályafutásomnak és végigkíséri azt.

Kórusénekléssel a mai napig foglalkozom a Kecskeméti Ars Nova Énekegyüttes és az Octo Voice Énekegyüttes tagjaként; a nemzetközileg elismert Ars Nova kamaraegyüttes többek között - az országban egyedülállóan - 5 nemzetközi nagydíjat tudhat magáénak. A főként kortárs darabokat előadó énekegyüttes, gyakran operák, színházi produkciók fellépőjeként, és számos -a Hungaroton Kiadó gondozásában megjelent- CD-jével óriási szakmai kihívást jelent számomra és professzionális hozzáállásra nevel. Saját szerzeményeimet is több alkalommal énekelte már e kórus, többek között 8 szólamú, a-capella könnyűzenei feldolgozásaimat, melyek az Octo Voice Énekegyüttes is rögzített.

Saját dalokat 6 éves korom óta írok, ekkor kezdtem énekelni és gitározni is, autodidakta módon. Első dalaim egyike a „Mesevilág” 1998 ban az Egri Országos Gyermekdal Fesztiválon elnyerte a legjobb hangszerelés és a legjobb előadó díját. Saját zenekaromat, a Kánaán-t ebben az évben alapítottam, mellyel saját szerzeményeimet játsszuk a mai napig. A Kánaán Zenekar 2002-ben a Hajógyári Szigeten rendezett LGT Fesztiválgyőztes zenekara. 2 díjnyertes dalunkat („Gondolj rám” és „Randevú”) a Kossuth- és Petőfi Rádió rendszeresen sugározza. Első nagylemezünk 2002-ben jelent meg „Találj rám” címmel a Narrator Records gondozásában neves zenészek közreműködésével (Fekete Kovács Kornél, Gyenge lajos, Cerovszki Henrietta, Födő Sándor). 2003-ban Révész Sándor „Változtam” című lemezén gitárosként és vokalistaként működtem közre olyan neves zenészek közt, mint Gyenge lajos, Sipeki Zoltán, Studniczky László, Erdélyi Péter. 2005-ben Török Ádám „Utcai Harcos” című lemezén zeneszerzőként működtem közre. 2004-ben a Fiesta Zenekar élő koncertjein vokalistaként működtem közre. 2006-ban saját dalaimat tartalmazó gyereklemezt adtunk ki Hógolyóbolygó címmel, és a Futureplant együttes, melynek gitárosa és vokalistája vagyok 2007 decemberében jelentette meg első nagylemezét.

Zeneszerzőként, énekesként célomnak tartom, hogy a hazai zenei élet kreatív tagjaként lehetőséget kapjak bizonyítani, hogy a zenei felkészültség, őszinte és eredeti zenei ötletek és ezek igényes kivitelezése értéknek számítanak még akkor is, ha ezekre a média és a médiának kiszolgáltatott nagyközönség jelenleg nem nyitott.

Díjak:

  • 1993: Egri Gyermekdal Fesztivál: Hangszerelési különdíj
  • 2002: LGT Fesztivál: Legjobb zenekar
  • 2006: MAOE Gyermekjáték Pályázat: Legjobb zeneszerző
  • 2007: Zalaegerszegi Itthoni Dal Pályázat: Legjobb zeneszerző
  • 2007: Zalaegerszegi Itthoni Dal Pályázat: Legjobb énekes

 

(forrás:kalmantamas.hu)




Maczák János

klarinét, kamarazene



 

Háromszoros Artusjus-díjas, Katona József-díjas klarinétművész 1975-ben diplomázott a Zeneakadémián, ugyanezen évben a Zeneakadémia fennállásának 100. évfordulója alkalmából rendezett klarinétversenyen első díjat kapott

Kitüntetései között szerepel még az 1991-baen kapott Rektori dicséret, a  2005-ben, és 2006-ban kapott Oktatói díj, valamint a 2006-ban kapott Weiner Leó díj.

Volt az Új Zenei Stúdió tagja, a Magyar Állami Operaház zenekarának, és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagja, szólistaként rendszeresen fellép itthon és Európa számos országában, illetve az Egyesült Államokban. Kurzusok keresett tanára, több lemez közreműködője.

1983-tól tanít a Kodály iskolában, 1990-től a Szegedi konzervatórium tanszékvezető főiskolai docense. Szakközépiskolai növendékei a kezdetektől kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek, rendkívül nagy arányban szereztek egyetemi diplomát, s rendszeresen a díjazottak között vannak országos és nemzetközi versenyeken.





ARS NOVA Énekegyüttes


1990-ben, Kecskeméten alakult Kiss Katalin karnagy vezetésével. A megalakulás óta a kórus jelentős sikereket ért el itthon és külföldön egyaránt:

- hangversenyezett több európai országban (Görögország, Ausztria, Németország, Spanyolország, Olaszország, Franciaország), Törökországban, Szlovéniában, Szlovákiában és az Egyesült Államok több városában,
- számos rádió- és TV felvétel készült az együttessel,
- a kórus első önálló CD-je 1997 tavaszán jelent meg a Hungaroton gondozásában "Contemporary Hungarian Masses" címmel, és 2000. júniusára várható Farkas Ferenc a cappella lemeze, a "Notturno".
- 1997-ben és 1999-ben Kiss Katalin karnagyot ARTISJUS díjjal jutalmazták, a kortárs zene kiemelkedő szinvonalú terjesztéséért.
Ősbemutatók sora fűződik a kórus nevéhez s több alkotás született az együttesnek ajánlva.


Az Ars Nova Énekegyüttes rendszeresen nagy sikerrel vesz részt fesztiválokon, kórusversenyeken.
Legjelentősebb sikerei:

-1. díj az Athéni Nemzetközi Kórusversenyen 1990-ben
-3. díj a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen Debrecenben 1992-ben
-1. díj és Nagydíj az Ankarai Nemzetközi Kórusversenyen 1996-ban
- két kategóriában 1. díj, Kodály-különdíj és Nagydíj a Tours-i Nemzetközi Kórusversenyen 1997-ben, aminek nyomán meghívást kapott az 1998-ban Goríziában megrendezésre kerülő Európai Nagydíj Kórusversenyen történő részvételre
- 1. díj, különdíj, karnagyi díj és Nagydíj a Zwickaui Robert Schumann Nemzetközi Kórusversenyen 1998 -ban
- 1. díj és közönségdij a Maribori Nemzetközi Kórusversenyen 1998 -ben
- 1. díj és Nagydíj a Budapesti Nemzetközi kórusversenyen 1999-ben
- 1. díj a Helsingborgi Nemzetközi Kórusversenyen 2004-ben
- 1. díj a Rodoszi Nemzetközi Kórusversenyen 2005-ben
- Arany diploma és bajnoki cím a Grázi kórusolimpián vegyes énekegyüttes kategóriában
- Arany diploma a Grázi kórusolimpián kortárs zene kategóriában


Kiss Katalin a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kapta a karnagyi diplomátját. Több évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, mint vendégtanár és karnagy. Számos koncertet adott Europában. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen DLA ( Doctor of Liberal Arts ) fokozatot szerzett. Jelenleg a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet tanára.

(forrás: Ars Nova honlap)








Vissza




       © 2007-2016 www.kszz.hu
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies