A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar ünnepi koncertje

Bővebben

A kanadai Augustana Choir és a Cantus Nobilis Kórus közös hangversenye

Bővebben

A Kecskeméti Szimfonikusok és a Kodály Iskola tanárainak és növendékeinek hangversenye

Bővebben

A XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál záró koncertje

Bővebben

A Cantus Nobilis a XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon

Bővebben

Kocsár Miklós fuvola műveinek bemutatója

Bővebben

Duna korzó - zenés séta a Duna menti országokban

Bővebben

Vasárnapi orgonakoncert

Bővebben

Művésztanárok hangversenye a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola tiszteletére

Bővebben

Csütörtöki fuvolahangverseny

Bővebben

Kamarakoncert a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola ünnepére

Bővebben

Szezonbérleti Hangversenyek

Bővebben


KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT KFT.
6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22.
Ügyvezető igazgató: Gerhát László
TEL/FAX: 06-76/ 481-710
MOBIL: 06-20/ 3230-001
Zenekari titkár: Mobil: 06-20/8099121
E-mail: kszztitkar@gmail.com




2009. november 5.
csütörtök 19 óra

Halottak Napi koncert

Kecskeméti Nagytemplom


Műsoron:


Haydn: Teremtés

oratórium


http://www.obudaitarsaskor.hu/prog/teremtes.jpg


 Közreműködik:

Csereklyei Andrea - szoprán

Szerekován János - tenor

Gábor Géza - basszus

 Nemzeti Énekkar

 

Vezényel: Antal Mátyás






Haydn: Teremtés

"Itt a könyv, kezdje az elején!"

Állítólag ezekkel a szavakkal adta Haydn kezébe a Bibliát egy londoni ismerőse, amikor megtudta, a komponista oratóriumot szeretne alkotni a nagy Händel-művek mintájára, s ehhez megfelelő librettót keres. Haydn pedig valóban az elején kezdte, Mózes első könyvének első sorainál, a világ teremtésénél.

A dolog persze nem ment ennyire egyszerűen. A Biblia veretes szövege arra nemigen alkalmas, hogy áriák készüljenek rá - az ilyesmi a 18-19. század fordulóján frivol ötletnek tűnhetett. Szövegírót kellet hát találni, aki vállalja, hogy a megfelelő bibliai sorokhoz kapcsolódva zenébe kívánkozó lírai költeményeket ír. Haydn szerzett egy "mintaszöveget" angolul egy Lidley (vagy Linley?) nevű poétától, ezt Londonból Bécsbe hazatérve átadta régi ismerősének, Gottfried van Swieten bárónak. Swieten pedig kegyeskedett megerőltetni költői vénáját a muzsika kedvéért. Nem először tette: Haydn híres, eredetileg vonósnégyesre írt, utóbb oratóriummá formált művének a "Krisztus hét szava a keresztfán"-nak is ő faragta rímekbe kommentáló jellegű szövegrészeit. Ambíciója és tehetsége enyhén szólva nem állt arányban. De egy-két bugyutaságot leszámítva kétségkívül rátalált arra a "naiv" hangvételre, ami az idős komponistát inspirálhatta. Feltűnően sok alkalmat kínál például a szöveg zenei illusztrációkra. Olyan ötletekre, amelyek a muzikálisan kevésbé képzett hallgatóknak is azonnal érthetők, anélkül azonban, hogy azokat a közönség  finomabb ízlésű része primitívnek, vulgárisnak tarthatná. Ez utóbbiak számára az ilyen apró effektusok inkább szellemes poénnak, a zenei folyamat lényegéhez ugyan nem tartozó, de azt kétségkívül színező elemnek tűnhettek. Haydn egyetlen lehetőséget sem hagyott kihasználatlanul. A Teremtés zenéje teli van hangutánzó, hangulatfestő, képszerű megoldásokkal és rejtett, csak a szakértőnek szóló utalással. Úgy is fogalmazhatnánk: egyszerre demokratikus és arisztokratikus. Demokratikus, mint a középkori, írástudatlanoknak szánt képsorozatok, amelyeket joggal neveztek a "szegények bibliájának", s ugyanakkor arisztokratikus, mert szinte minden illusztratív eleme annyira szellemes, hogy az ínyenceket lenyűgözi a kompozíciós virtuozitás, a játékosság.

Jó példa minderre már a zenekari bevezető, az ős-káosz zenei képe. Muzsikus számára ez alighanem a legnagyobb kihívás. A zene lényege ugyanis a rend - a káosz ellentéte. Kaotikus zene - ebben még a közelmúlt nagyjai is hittek - nincs. Haydn zene-káoszában akadnak bizarr részletek. Olyan hangok csúsznak egymásba, amelyek az összhangzattan szabályai szerint nem szólalhatnának meg együtt. Feltűnnek "kifordított", halkan induló és akcentussal megszakadó harmóniák (mintha magnóra rögzített zenét "visszafelé" játszanánk le). Alapjában véve azonban a hallgató nem "rendetlenséget" érzékel, hanem egyfajta reménytelenséget. Haydn maga jelentette ki egyszer: számára a káosz végtelen szomorúság...

A bevezető utáni recitativóban a basszus szólista kezdi a Biblia idézésével a történetet (őt Raphaelnek nevezi a szövegkönyv, a tenorista és a szopránszólista is arkangyalnevet kapott: Uriel, illetve Gabriel). Haydn szinte minden szót "ábrázol". Az első mondat ("Kezdetben teremtette Isten a mennyet és földet") után a vonósok "mennytől" a "földig" hajló dallamot játszanak.  Amikor ezt halljuk: "a föld kietlen és kopár volt" ("ohne Form und leer" - mondja a német szöveg), harmónia nélküli, "üres" unisono szól. A sötétséget borzongató szűkített akkord festi. A következő mondatrésznél: "de Isten lelke lebegett a vizek felett", Esz-dúr akkord hangzik. Szakértő, kottát olvasó zenész tudja, nem véletlenül épp Esz-dúr, ezt ugyanis három "b" előjegyzése miatt hagyományosan a Szentháromság hangnemének tartották. A legszebb mind közül a fény megjelenítése. "Akkor ezt mondta Isten: legyen világosság. És lett világosság." A "Licht" szóra a fojtott pianissimót harsogó C-dúr fortissimo váltja fel. Mintha valaki bekapcsolná a vakító reflektorokat. Ezután Swieten kommentárja következik, kóruskíséretes tenoráriával - ez kerekíti le a teremtés első "napjának" elbeszélését.

A második napot aránylag röviden intézi el a Mester, egy recitativót és egy kóruskíséretes, Istent dicsőítő áriát szán rá. A harmadik nap történései részletesebbek. Kiemelkedik a tételek közül a partitúrában 7-es számmal jelölt basszusária, amely "óceántól érig" követi a vizeket. A vadul hullámzó tengerből meredeken emelkednek ki a szirtek, szigetek, kanyarog a folyó. Haydn számára azonban nyilván a kis ér jelenti az otthont. A viharosnak induló zene itt meghitté, idillivé válik.

A negyedik nap fő eseménye az égitestek teremtése. Igazi napfelkelte-zenét hallunk D-dúrban, amit a Hold titokzatos G-dúr, s a csillagok vibrálása követ. Mint minden teremtési aktus végén, ezúttal is ujjongó hangulatú dicsőítő ének következik, kórussal, szólistákkal. Ez zárja egyben az oratórium első részét.

A második rész az ötödik és hatodik nap eseményeit mondja el. Vagyis a madarak, vízi lények, majd a szárazföldi állatok és az ember teremtését. A szárazföldi állatok különösen mulatságos ábrázolásokra ihlették a komponistát. Halljuk az oroszlán üvöltését, magunk előtt láthatjuk a száguldó tigrist, a szarvast a cakkos agancsával. A büszke paripát királyi pontozott ritmus, a szarvasmarhákat (amelyeket Swieten szerint rögtön nyájakba rendezve teremtett Isten) pasztorális muzsika jelképezi. Ezután következnek a birkák (nekik csak egy "gyapjasabb" akkordot juttat Haydn), a zümmögő rovarok és a földön kúszó férgek. Haydn még az utóbbiaknak is tud örülni...

Az első ember megjelenését rövid recitativo utáni C-dúr ária adja tudtunkra, majd minden korábbinál nagyobb szabású hálaadásra egyesülnek kórustagok és szólisták. Hogy a fúgatéma hasonlít Bach János-passiójának egyik kórusára, feltehetően véletlen - ebben az időben a János-passiót sehol sem adták elő, még a jól értesült Bach-rajongó Swieten sem tudhatott róla.

A teremtés bibliai története itt véget ér, Swieten és Haydn Teremtése azonban még folytatódik egy, az előző kettőnél rövidebb szakasszal, amely az első emberpár, Ádám és Éva paradicsomi boldogságát hivatott a zene eszközeivel megjeleníteni. Nincs kígyó, kísértés, kiűzetés. Joseph Haydn, a szegény sorú szülőktől származó, ám élete végére gazdaggá vált egykori parasztfiú, aki a neve mellé hivatalos papírokra immár odakanyaríthatja: "oxfordi doktor", csakis szépnek láthatja az életet.  A "gonoszról" majd írjanak a következő generáció zenészei.

1798-ban, zártkörű hangversenyen volt a Teremtés bemutatója. A következő évben nyilvános hangversenyen hallhatták az érdeklődők. A darab kezdettől fogva óriási lelkesedést váltott ki. Egy ízben még Ferenc császár felesége, Mária Terézia császárné is vállalkozott a szopránáriák előadására. (Ő nem azonos a sokat emlegetett uralkodónővel.) Haydn szerint muzikálisan, ám fölöttébb vékony hangon énekelt. 1809-ben, röviddel halála előtt pedig Haydnt különleges megtiszteltetés érte. Bécs rövid francia megszállása alatt Napóleon egy tisztje kopogtatott. Mint kiderült, csak azért jött, hogy a Teremtés egyik áriáját elénekelhesse a szerző kíséretével. Miután kérése teljesült, tisztelgett, és ment vissza lőni.



Joseph Haydn



 © Österreich Werbung

Joseph Haydn a krónikák szerint közkedvelt személyiség volt: szorgalmas, humoros, könnyed és egyenes jellem. A rohraui ifjúnak a nehéz körülmények ellenére világhírű zeneszerzővé sikerült válnia.Haydn tehetségére a muzikális apa figyetl fel, s nem kis áldozat árán a hatéves fiút Hainburgba vitte tanulni, abba az iskolába, amelynek rektora egy távoli rokonuk (Johann Matheus Franck) volt. Ő ismertette meg a fiatal legénnyel a muzsikálás alapelemeit, a kottavetést, a hangképzés technikáját, a hangszerjáték alapjait. Fordulatot hozott az 1740-es esztendő, amikor a bécsi Szent István-dóm karnagya (ifj. Georg Reutter) rátalált a kis Joseph Haydnra, miközben új kórusénekesek után kutatott. Magával vitte Bécsbe kóristának az akkor nyolcéves fiút.

Haydn kilenc éven keresztül kapott – elméleti és gyakorlati – zenei képzést, a legkiválóbb szopránénekesek egyikévé fejlődött, így lehetett a tanulás mellett a bécsi nemesi házak keresett szólóénekese is.

Haydn szülőháza Rohrauban © Foto: Mayer

1749-ben Haydn a kollégiumból az utcára került, ugyanis a hangja elkezdett mutálni, így egyre kevésbé volt alkalmas szopránszóló éneklésére. Az ifjúnak tehát ettől kezdve magáról kellett gondoskodnia. Kottamásolással, tánczenéléssel, tanítással, templomi orgonálással tartotta el magát, majd elhelyezkedett az ünnepelt olasz komponistánál, Nicola Porporánál – a máig is meglévő, a Szent Mihály-templom melletti Szent Mihály-házban –, aki mellett zongorakísérőként működött. Cserébe ötéves, megalapozott zenei képzést kapott. Bár Haydn szegény, mégis boldog a padlásszobájában: „Féregrágta zongorámon játszhattam és nem irigyeltem semmilyen király boldogságát”.

Az első egyházi kompozíciói és divertimentói révén lassan ismertté lett Haydn rövid ideig Morzin gróf házi zenekara élén volt zeneigazgató, de miután a gróf feloszlatta a zenekarát, ismét utcára került. 1760-ban a Szent István-dómban oltárhoz vezette Maria Anna Kellert, egy parókakészítő lányát, akinek a családjához már évek óta bejáratos volt. Haydn igazából Maria Anna húgához, Therese-hez vonzódott, de a leány egy apácarendben tett örök fogadalmat. Maria Anna Keller és Joseph Haydn házassága boldogtalan volt, gyermekük sem született, így a zeneszerző életét végigkísérték azok a házon kívüli szerelmi kapcsolatok, amelyekben a mély szerelmet és az inspiráló nőt kereste.

Haydnt 1761-ben a zeneszerető Esterházy Pál Antal (1711–1762) szerződtette Kismartonba másodkarmesternek. Az Esterházy-család az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családja volt.

Esterházy Kastély Kismartonban

A legnagyobb magyar hűbérbirtokon Haydn gazdáit mindenhova elkísérte, így 1768-tól az eszterházai (ma: fertődi) nyári kastélyban is tevékenykedett.

I. Esterházy Miklós (1714–1790) 1762. május 17-én lépett fivére, Pál Antal örökébe. Ő lett Haydn ura és zenéjének élvezője majd 30 évig. A herceg nevében szereplő „Fényes” jelző arra utal, hogy szívesen áldozott pénzt nagy eseményekre és különleges ünnepélyekre. Johann Wolfgang Goethe autobiográfiájában „Esterházy tündérbirodalmat” említ.

I. Miklós páratlan, hozzáértő és nagylelkű mecénás volt, a sok nélkülözés után végre biztos állást kapott Haydn pedig az Esterházy-herceg harmadik legjobban fizetett „házi tisztjévé” vált, rangban a birtokkezelő és az orvos után. Ez egyrészt tisztségének jelentőségét mutatja, másrészt azt a nagy elismerést is, amelyet Haydn tehetségével vívott ki magának. A komponista a következőképp jellemezte akkori életét: "Hercegem minden munkámmal elégedett volt, megnyertem tetszését (...) el voltam zárva a világtól (...) és úgy kellett eredetinek lennem.”

Haydn gyakran látogatott Bécsbe, ahol többek közt Mozarttal is találkozott annak lakásában (pl. 1785-ben), a mai Mozart-házban, és Mozart hatására belépett a szabadkőművesek társaságába („a helyes látásmód érdekében”).

1790-ben meghalt Miklós herceg. Utódját a zene egyáltalán nem érdekelte: udvari zenészeit elbocsátotta és Haydnt is nyugdíjba küldte.

Haydn / zongora © Österreich Werbung

Haydn ezért elfogadta a Londonban működő német hegedűs és impresszárió, Johann Peter Salomon vonzó ajánlatát: Angliába ment, hogy szimfóniáit nagy zenekarral szólaltassa meg. Mozart aggodalmára, miszerint Haydn még nem is beszél angolul, így válaszolt: „Óh, az én nyelvemet az egész világon megértik!”

Haydn 1791. január 1-jén lépett Anglia földjére. Érkezését nagy érdeklődés kísérte – Haydn koncertjei rangos eseménynek számítottak. Kompozíciói rendkívüli sikereket arattak, és a zeneszerző a legfelsőbb körök ünnepelt vendégévé vált. Az egyik udvari bálon a walesi herceg St. James-palotájában az uralkodónak kijáró mély meghajlással üdvözölték. 1791 júliusában Haydnt az oxfordi egyetem díszdoktori címével tüntették ki. Az ünnepélyes átadás három napig tartott az oxfordi Sheldonian Színházban.
Anglia a zeneszerzőre is mély benyomást tett, például a király által támogatott Händel-ünnepély a Westminster-apátságban.

Haydn két sikeres koncertsorozatot követően 1792-ben hagyta el a brit szigeteket. Visszaútja Bonnon vezetett keresztül, ahol megismerte a fiatal Ludwig van Beethovent (1770–1827), és tanítványává fogadta.

1793-ban Haydn megvette Bécsben az akkori elővárosi házat a Obere Windmühle/Kleine Steingasse 73. alatt (a mai Haydn-ház a Haydngasse-ban), amely 1797-től már valóban az otthona lett. Itt született a „Teremtés” és az „Évszakok” oratóriuma is.

1794 januárjában Haydn másodszor is Angliába utazott, ahol ismét óriási sikerrel mutatták be műveit, többek között a „Katona- (G-dúr) szimfóniát”. Haydn a 12 londoni szimfóniával művészetének csúcsára ért. Londoni útján 250 művet komponált. Ez a szám csak töredéke a hihetetlenül gazdag életműnek, amelynek nagysága még ma sem határozható meg pontosan.

Haydn hivatalosan is bebocsátást nyert III. György angol király (1738–1820) koncerttermébe, akinek György walesi herceg (1762–1830) mutatta be. Az angol király és hitvese, Charlotte megpróbálták rábeszélni Haydnt, hogy maradjon hosszabb ideig Angliában, és felajánlottak számára egy lakást Windsorban, de a zeneszerző visszatért a kontinensre...

Haydn kései éveit Bécsben töltötte, itt lépett fel utoljára nyilvánosan, 1808-ban.

Haydn a zongoránál © Österreich Werbung

Haydn még maga vezényelte 1800-ban Budán a Teremtés bemutatóját, 1803-tól azonban visszavonult, nem írt több muzsikát, hanem könyvtárát, művei jegyzékét rendezgette. Háza még életében a zenészek zarándokhelyévé vált: kitüntetésekkel, diplomákkal halmozták el. 1808 márciusában a mestert már karosszékben vitték utolsó nyilvános fellépésére a Régi Egyetem aulájába (ma a Tudományok Akadémiája, 1., Dr. Ignaz-Seipel-Platz 2), ahol végighallgatta a „Teremtés” oratóriumának előadását. A vendégek között ott ült Ludwig van Beethoven is.

Napóleon, a Bécset uraló, ellenséges csapatok vezére, amikor hallotta, hogy Haydn haldoklik, csodálata jeléül díszőrséget állíttatott Haydn háza elé.

Joseph Haydn 1809. május 31-én csendesen halt meg otthonában, a mai Haydn-házban, a róla éveken át gondoskodó házvezetőnőjének, valamint titkárának, Johann Elßlernek a karjai között.
A visszaemlékezések megemlítik, hogy Haydn még idős korában is majd’ naponta intonálta a Császári Himnusz melódiáját.

Haydn első nyughelye Bécsben, az akkori Hundsturmer temetőben (mai Haydnpark, 12., Gaudenzdorfer Gürtel) volt. Sírja helyén ma emlékkő található a felirattal: „Nicht ganz werde ich sterben.” (Nem halok meg egészen.)

Kultusza olyan erőteljes volt, hogy amikor az Esterházyak Haydn maradványait Bécsből Kismartonba akarták szállítani, felfedezték, hogy a Mester feje hiányzik. Kiderült, hogy a koponyát a szellemi képességeket a fej formájából vizsgáló kutatók távolították el nem sokkal Haydn halála után. 1954-ben egyesítették végre a hamvakat, amelyek a kismartoni Kálvária-templom Haydn-mauzóleumában nyugszanak immár 1820 óta.


Haydn zenei alkotómunkája

Haydnt a klasszikus szimfónia és a vonósnégyes atyjának és a zongoraszonáta, valamint -trió megújítójának tekintik.

Haydn koncert © Österreich Werbung

Joseph Haydn szorgalmas és termékeny művész volt: több mint 1200 művet hagyott maga után. Kompozícióinak csak töredéke maradt fent eredeti kéziratban, többsége másolatok, valamint egykorú nyomtatványok formájában maradt meg az utókorra. Szerzeményeit a holland zenetudós, Anthony van Hoboken (1887–1983) rendszerezte, és ma is az ún. Hoboken-jegyzékként ismerjük.

A mester bőséges életműve többek között 107 szimfóniát (Búcsúszimfónia („Abschiedssymphonie”), Medveszimfónia („Die Uhr”), Üstdob-szimfónia („Mit dem Paukenschlag”), 24 operát és színpadi művet („Acide e Galatea”, Aki hűtlen, pórul jár („L'infedeltá delusa”,), „Orlando Paladino”, „Armida”), 14 misét (Nelson-mise („Nelsonmesse”), Teréz-mise „Theresienmesse”), oratóriumokat (Teremtés „Die Schöpfung”, az Évszakok („Die Jahreszeiten”), szólókoncerteket, kamarazenét, zongoraműveket, kórusműveket tartalmaz.

Haydnt a klasszikus szimfónia és a vonósnégyes atyjának, valamint a zongoraszonáta és -trió megújítójának tekintik. Haydn zenei humora talán erőteljesebb és elismertebb, mint bármely más zeneszerzőé. Ennek egyik ékes példája a Nr. 94 Üstdob-szimfóniában lévő hirtelen ütésszerűen hangos akkord.

Haydn korai műveit még a barokk zenei stílusjegyek jellemzik. A „Sturm und Drang” időszakában zenéje bővelkedik díszes akkordokban, hirtelen átmenetekben és érdekes moll-harmóniákban. 1781/1782-től Haydn élénk zenei párbeszédet folytat Mozarttal. Egymást egyenrangú mesterként ismerik el, barátságot kötnek és tanulnak egymástól.

Az 1790-es években Haydn, angliai útja hatására olyan csak rá jellemző stílust fejleszt ki, amely példátlan sikereket hoz számára. Ehhez osztrák és horvát népi (vagy kitalált pszeudo-folklorisztika) anyagot használ. Ez a stílus szinte minden későbbi művében hallható, például a tizenkét londoni szimfóniában.

Mozarttal és Beethovennel együtt Joseph Haydn a bécsi klasszikusok közé tartozik, kései művei viszont már a romantika jegyeit viselik magukon.


Haydn 1797-ben komponált Császári Himnuszának zenéje – „Gott erhalte Franz, den Kaiser” – ma Németország nemzeti himnusza. „Einigkeit und Recht und Freiheit ...”.

(forrás.Haydn.hu)







 

Csereklyei Andrea
szoprán

 

Csereklyei Andrea



1996-ban ének-zeneelmélet tanári, majd 2000-ben énekművészi diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Schmiedt Annamária növendékeként. Koncertpódiumon főként klasszikus és barokk oratóriumok szólistájaként hallható. Közel áll hozzá a dal világa, és kortárs művek bemutatóin is gyakran énekel. Visszatérő vendég a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Mini Fesztiválon, a Budapesti Régi Zene Fórumon, a Nyírbátori Zenei Napokon, a Haydn Eszterházán fesztiválon és a Martonvásári Beethoven Napokon. Számos rádió- és tévéfelvétel szereplője; részt vett az MTV Kolozsvári operamesék című sorozatában is.

2001-ben fellépett a Müncheni Filharmonikusokkal, Helmuth Rilling vezényletével, 2003-ban meghívást kapott a guadalajarai Május Fesztiválra, Mexikóba. A 2004/2005-ös évadban vendégszerepelt a londoni Magyar Magic rendezvénysorozaton, a bécsi és a salzburgi Toujours Mozart fesztiválon, illetve a kolozsvári Magyar Operában (Gilda, Musetta). Az Auris Társulattal fellépett a Művészetek Palotájában (A bűvös vadász, A Szirén) és a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon (Ory grófja). 1998 óta állandó szólistája az Orfeo Zenekar és Purcell Kórus produkcióinak – koncertpódiumon, operaszínpadon és hanglemezen egyaránt. Az utóbbi években vendégszerepelt Moszkvában, Pozsonyban, Firenzében, Hágában, Stuttgartban és Münchenben. 1999-ben harmadik helyezést ért el a bécsi Johann Strauss Énekversenyen, 2000-ben Artisjus-díjat, 2000/2001-ben Fischer Annie-ösztöndíjat kapott.
(
forrás: fidelio.hu)





Gábor Géza
énekművész - basszus


1972-ben született Székesfehérváron. Nyolc éves korától zongorázik. 1991-ben felvételt nyer a Liszt Ferenc Zeneakadémia magánének szakára, ahol ének-mûvésztanár és operaénekes diplomát szerez. Tanárai Bende Zsolt, Gulyás Dénes, Kovalik Balázs, Medveczky Ádám. 1999 óta a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, de fellépett Magyarország szinte összes zenés színházában. Fõbb szerepei: Kékszakállú, Fülöp király, Attila, Zakariás, Fiesco, Sarastro, Falstaff (Windsori vig nõk), Don Basilio, Leporello. Az operaszínpadok mellett gyakran lép fel oratóriumok szólistájaként is, repertoárja a barokk kortól napjainkig terjed. Szegeden többször elnyerte az évad operaénekese cimet. 2005-ben Artisjus-dijjal jutalmazták.







Szerekován János

énekművész - szólista (tenor)









Nemzeti Énekkar

 Nemzeti Énekkar (National Choir)

A Nemzeti Énekkar 1986-ban Magyar Állami Énekkar néven jött létre. A kórus magját a Magyar Állami Népi Együttes Énekkara alkotta. Alapító karnagya Pászti Miklós volt, akinek keze alatt nagy oratóriumok előadására alkalmas, nyolcvan tagú kórussá fejlődött. Első jelentősebb hangversenyén Pászti Miklós vezényletével Liszt-műveket adtak elő. Oratórikus debütálásuk Doráti Antal irányításával Beethoven Missa Solemnise volt 1986. március 26-án.
Az alapító karnagy 1988-as halálát követően Elláné Bodonyi Katalin, majd Ugrin Gábor irányította az együttest. 1990 óta Antal Mátyás tölti be a karigazgató tisztét. Az énekkar repertoárja rendkívül gazdag: Bachtól, Schütztől kezdve a kortárs zeneszerzőkig, az acapella kórusművektől a nagy klasszikus oratóriumokon keresztül az operáig terjed, sőt a jazz műfajában is megfordultak. Kiváló dirigensek egész serege irányította az együttest, így Doráti Antal, Eötvös Péter, Fischer Ádám, Lyonel Friend, Fürst János, Lamberto Gardelli, Hamar Zsolt, Héja Domonkos, Kovács János, Lehel György, Ligeti András, Lukács Ervin, Kobayashi Ken-Ichiro, Oberfrank Géza, Pál Tamás, Rico Saccani, Jurij Szimonov és Kocsis Zoltán.
Az együttes hazai fellépéseken túl számos nemzetközi felkérésnek tett eleget. Az évek során eredményesen szerepeltek Európa jó néhány nagyvárosában, de sikerrel léptek fel Japánban, Izraelben és Törökországban is. 2000 szeptemberében II. János Pál pápa meghívására a Vatikánban adtak nagysikerű koncertet. Az előadásról készült felvételt több európai tévéállomás sugározta. 2001-ben, Verdi halálának 100. évfordulóján az énekkar a nagy olasz szerző műveiből válogatott különleges sorozatot mutatott be.




Antal Mátyás

antal02.jpg

A muzsikus családban született művész már kisgyermekként kezdett zongorázni, majd fuvolázni, később tanult nagybőgőzni és ütőhangszereken játszani. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke volt fuvola szakon, diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fuvola és karnagy szakán szerezte. Ezt követően a Magyar Állami Hangversenyzenekar fuvolistájaként dolgozott 1990-ig. Vezényelni a hetvenes évek második felében kezdett, előbb a Miskolci Szimfonikus Zenekar másodkarnagya, majd a Székesfehérvári Szimfonikus Zenekar karnagya lett. 1984-től a Budapesti Kórus vezetője, 1986-ban az ÁHZ betanító karmestere, mely posztot 1990-ben váltotta fel az Állami Énekkar - ma Nemzeti Énekkar - karigazgatói tisztével. Karmesterként Európa szinte minden országában és Japánban is megfordult, s számos lemezfelvétele készült a Hungaroton, Naxos és Portugalsom kiadóknál.







Haydn: Teremtés

 
Első rész

 

  1. Bevezetés - A káosz megjelenítése

 

  1. Recitativo és kórus

Rafael

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet,

a föld pedig kietlen és puszta volt

és sötétség volt a mélység színén.

Kórus

És Isten szelleme lebeg vala a vizek fölött,

és mondta Isten:

Legyen világosság!

és lőn világosság.

Uriel

És látta Isten, hogy jó a világosság,

és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől.

 

  1. Ária és kórus

Uriel

Most eltűnnek szent sugarától

a fekete sötétnek ijesztő árnyai:

lőn az első nap.

A káosz meghátrál és megszületik a rend.

A pokol szellemeinek serege

rémülten szökik alá

a mély szakadékba, a végtelen éjbe.

Kórus

Kétségbeesés, düh és borzalom

kíséri bukásukat,

és egy új világ keletkezik

az Isten szavára.

 

  1. Recitativo

Rafael

És Isten teremté a mennyboltozatot

és elválasztá a mennybolt alatt való vizeket

a boltozat felett való vizektől;

és úgy lőn. S vad viharok tombolnak,

a széltől, mint polyva száll a felleg,

a légen keresztülhasít a tüzes villám,

szörnyű mennydörgés gördül tova,

az Ő parancsára az áradatból mindent

frissítő eső támad,

mindent elárasztó zápor

s könnyű pelyhes hó.

 

  1. Kórus, szopránszóló

Gábriel

Bámulva látja a csodás művet

az égilakók örvendő serege

és fennhangon zeng torkukból

a Teremtő dicsérete.

Kórus

És fennhangon zeng torkukból

a Teremtő dicsérete.

 

  1. Recitativo

Rafael

És monda Isten: gyűljenek egybe

az ég alatt való vizek egy helyre,

hogy kitessék a száraz föld. És úgy lőn.

És nevezé Isten a szárazat Földnek

s az egybegyűlt vizeket Tengernek nevezé.

És látta Isten, hogy ez jó.

 

  1. Ária

Rafael

Tajtékos hullámokban gördülve

nem nyugszik a féktelen tenger.

Dombok és sziklák tűnnek elő,

a hegycsúcs fölmered.

A tágas síkon

keresztülfut a széles

folyó, sokfelé hajladozva.

Halkan csörgedez tova

A békés völgyben a fényes patak.

 

  1. Recitativo

Gábriel

És monda Isten: hajtson a föld gyönge füvet,

maghozó füvet; gyümölcsfát, mely gyümölcsöt

hozzon az ő neme szerint, s olyat, melynek magja

a földben van.

És úgy lőn.

 

  1. Ária

Gábriel

Most a mező friss zöldre vált

a szemnek gyönyörűségére.

A csupa kellem látványt fokozza

a virágok gyöngéd ékessége:

itt a növények balzsamot lehelnek,

itt megterem a sebeknek írja.

Az ágak meghajlanak az aranyló gyümölcs

terhétől, a liget itt hűvös enyhet ád,

a meredek ormot sűrű erdő koronázza.

 

  1. Recitativo

Uriel

És mennyei seregek hirdetik

a harmadik napot, az Istent dicsérvén

és mondván:

 

       11. Kórus

Hangoljátok a húrokat! Kapjátok fel a lantot!

Dicsérő himnuszt zengjetek!

Örvendezzetek az Úrnak, a hatalmas Istennek,

ki a mennyet és a földet

ragyogó pompába öltözteti.

 

        12. Recitativo

Uriel

És monda Isten: legyenek világító testek az

ég boltozatján, hogy elválasszák a nappalt az

éjszakától, s hogy fényt árasszanak a földre;

s legyenek jelek, meghatározói évszakoknak,

napoknak és éveknek. És teremté a csillagokat

hasonlóképpen.

 

         13. Recitativo

Uriel

Teljes ragyogásában felkél most

a szertesugárzó Nap,

 - vágyteli vőlegény,

büszke és örvendező óriás –

hogy megfussa pályáját.

Könnyed léptekkel, derűs csillogással

a Hold lopakodik át a csendes éjszakán.

A tágas égi térséget számtalan

fénylő aranycsillag díszíti már.

S Istennek fiai jelentik

a negyedik napot,

mennyei dallal

imígyen hirdetvén az Ő hatalmát:

 

          14. Kórus szólókkal

Kórus

Az egek beszélik el Isten dicsőségét,

s kezének műve

mutatkozik a mennyboltozaton.

Gábriel, Uriel, Rafael

A jövendő napnak beszéli el a nap,

s az eltűnő éj az elkövetkezőnek.

Kórus

Az egek beszélik el Isten dicsőségét,

s kezének műve

mutatkozik a mennyboltozaton.

Gábriel, Uriel, Rafael

Az egész világon felhangzik a szó,

minden fülben ott cseng.,

semminő nyelven sem idegen.

Kórus

Az egek beszélik el Isten dicsőségét,

s kezének műve

mutatkozik a mennyboltozaton.

      

Második rész

 

       15. Recitativo

Gábriel

És monda Isten:

pezsdüljenek a vizek

élő állatok nyüzsgésétől,

és a madarak repdessenek a föld felett

s a szabad ég boltozatján.

 

          16. Ária

Gábriel

Erős szárnyain lebegve

a büszke sas

a levegőt hasítja

páratlanul gyors röptében

a Nap felé.

A reggelt köszönti

a vidám pacsirtadal,

szerelemtől turbékol

a gyöngéd gerlepár.

Minden bokorban s ligetben megzendül

a csalogány édes torka.

Még nem szorítja bú a szívét,

még panaszra nem hajol

bájos éneke.

 

            17. Recitativo

Rafael

S teremtett Isten nagy vízi állatokat

s mindenféle élő teremtményt,

s megáldotta őket Isten, mondván:

Szaporodjatok és sokasodjatok,

ti, lég lakói, sokasodjatok,

és énekeljetek minden ágon!

Szaporodjatok ti, vizek lakói,

töltsétek be mind a mélységet,

legyetek termékenyek, növekedjetek,

sokasodjatok, örvendezzetek Isteneteknek!

 

            18. Recitativo

Rafael

S az angyalok játszottak örökéltű

hárfáikon s megénekelték az ötödik nap csodáit.

 

            19. Hármas&

Vissza





       © 2007-2016 www.kszz.hu
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies