KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT KFT. 6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22. Ügyvezető igazgató: Gerhát László TEL/FAX: 06-76/ 481-710
MOBIL: 06-20/ 3230-001
Zenekari titkár: Mobil: 06-20/8099121 E-mail: kszztitkar@gmail.com
2009. november 5.
csütörtök 19 óra
Halottak Napi koncert
Kecskeméti Nagytemplom
Műsoron:
Haydn: Teremtés
oratórium
Közreműködik:
Csereklyei Andrea - szoprán
Szerekován János - tenor
Gábor Géza - basszus
Nemzeti Énekkar
Vezényel: Antal Mátyás
Haydn: Teremtés
"Itt
a könyv, kezdje az elején!"
Állítólag ezekkel a szavakkal adta Haydn
kezébe a Bibliát egy londoni ismerőse, amikor megtudta, a komponista
oratóriumot szeretne alkotni a nagy Händel-művek mintájára, s ehhez
megfelelő librettót keres. Haydn pedig valóban az elején kezdte, Mózes
első könyvének első sorainál, a világ teremtésénél.
A dolog persze nem ment ennyire egyszerűen. A Biblia veretes szövege
arra nemigen alkalmas, hogy áriák készüljenek rá - az ilyesmi a 18-19.
század fordulóján frivol ötletnek tűnhetett. Szövegírót kellet hát
találni, aki vállalja, hogy a megfelelő bibliai sorokhoz kapcsolódva
zenébe kívánkozó lírai költeményeket ír. Haydn szerzett egy
"mintaszöveget" angolul egy Lidley (vagy Linley?) nevű poétától, ezt
Londonból Bécsbe hazatérve átadta régi ismerősének, Gottfried van
Swieten bárónak. Swieten pedig kegyeskedett megerőltetni költői vénáját
a muzsika kedvéért. Nem először tette: Haydn híres, eredetileg
vonósnégyesre írt, utóbb oratóriummá formált művének a "Krisztus hét
szava a keresztfán"-nak is ő faragta rímekbe kommentáló jellegű
szövegrészeit. Ambíciója és tehetsége enyhén szólva nem állt arányban.
De egy-két bugyutaságot leszámítva kétségkívül rátalált arra a "naiv"
hangvételre, ami az idős komponistát inspirálhatta. Feltűnően sok
alkalmat kínál például a szöveg zenei illusztrációkra. Olyan ötletekre,
amelyek a muzikálisan kevésbé képzett hallgatóknak is azonnal érthetők,
anélkül azonban, hogy azokat a közönség finomabb ízlésű része
primitívnek, vulgárisnak tarthatná. Ez utóbbiak számára az ilyen apró
effektusok inkább szellemes poénnak, a zenei folyamat lényegéhez ugyan
nem tartozó, de azt kétségkívül színező elemnek tűnhettek. Haydn
egyetlen lehetőséget sem hagyott kihasználatlanul. A Teremtés zenéje
teli van hangutánzó, hangulatfestő, képszerű megoldásokkal és rejtett,
csak a szakértőnek szóló utalással. Úgy is fogalmazhatnánk: egyszerre
demokratikus és arisztokratikus. Demokratikus, mint a középkori,
írástudatlanoknak szánt képsorozatok, amelyeket joggal neveztek a
"szegények bibliájának", s ugyanakkor arisztokratikus, mert szinte
minden illusztratív eleme annyira szellemes, hogy az ínyenceket
lenyűgözi a kompozíciós virtuozitás, a játékosság.
Jó példa minderre már a zenekari bevezető, az ős-káosz zenei képe.
Muzsikus számára ez alighanem a legnagyobb kihívás. A zene lényege
ugyanis a rend - a káosz ellentéte. Kaotikus zene - ebben még a
közelmúlt nagyjai is hittek - nincs. Haydn zene-káoszában akadnak
bizarr részletek. Olyan hangok csúsznak egymásba, amelyek az
összhangzattan szabályai szerint nem szólalhatnának meg együtt.
Feltűnnek "kifordított", halkan induló és akcentussal megszakadó
harmóniák (mintha magnóra rögzített zenét "visszafelé" játszanánk le).
Alapjában véve azonban a hallgató nem "rendetlenséget" érzékel, hanem
egyfajta reménytelenséget. Haydn maga jelentette ki egyszer: számára a
káosz végtelen szomorúság...
A bevezető utáni recitativóban a basszus szólista kezdi a Biblia
idézésével a történetet (őt Raphaelnek nevezi a szövegkönyv, a
tenorista és a szopránszólista is arkangyalnevet kapott: Uriel, illetve
Gabriel). Haydn szinte minden szót "ábrázol". Az első mondat
("Kezdetben teremtette Isten a mennyet és földet") után a vonósok
"mennytől" a "földig" hajló dallamot játszanak. Amikor ezt halljuk: "a
föld kietlen és kopár volt" ("ohne Form und leer" - mondja a német
szöveg), harmónia nélküli, "üres" unisono szól. A sötétséget borzongató
szűkített akkord festi. A következő mondatrésznél: "de Isten lelke
lebegett a vizek felett", Esz-dúr akkord hangzik. Szakértő, kottát
olvasó zenész tudja, nem véletlenül épp Esz-dúr, ezt ugyanis három "b"
előjegyzése miatt hagyományosan a Szentháromság hangnemének
tartották. A legszebb mind közül a fény megjelenítése. "Akkor ezt
mondta Isten: legyen világosság. És lett világosság." A "Licht" szóra a
fojtott pianissimót harsogó C-dúr fortissimo váltja fel. Mintha valaki
bekapcsolná a vakító reflektorokat. Ezután Swieten kommentárja
következik, kóruskíséretes tenoráriával - ez kerekíti le a teremtés
első "napjának" elbeszélését.
A második napot aránylag röviden intézi el a Mester, egy recitativót
és egy kóruskíséretes, Istent dicsőítő áriát szán rá. A harmadik nap
történései részletesebbek. Kiemelkedik a tételek közül a partitúrában
7-es számmal jelölt basszusária, amely "óceántól érig" követi a
vizeket. A vadul hullámzó tengerből meredeken emelkednek ki a szirtek,
szigetek, kanyarog a folyó. Haydn számára azonban nyilván a kis ér
jelenti az otthont. A viharosnak induló zene itt meghitté, idillivé
válik.
A negyedik nap fő eseménye az égitestek teremtése. Igazi
napfelkelte-zenét hallunk D-dúrban, amit a Hold titokzatos G-dúr, s a
csillagok vibrálása követ. Mint minden teremtési aktus végén, ezúttal
is ujjongó hangulatú dicsőítő ének következik, kórussal, szólistákkal.
Ez zárja egyben az oratórium első részét.
A második rész az ötödik és hatodik nap eseményeit mondja el. Vagyis
a madarak, vízi lények, majd a szárazföldi állatok és az ember
teremtését. A szárazföldi állatok különösen mulatságos ábrázolásokra
ihlették a komponistát. Halljuk az oroszlán üvöltését, magunk előtt
láthatjuk a száguldó tigrist, a szarvast a cakkos agancsával. A büszke
paripát királyi pontozott ritmus, a szarvasmarhákat (amelyeket Swieten
szerint rögtön nyájakba rendezve teremtett Isten) pasztorális muzsika
jelképezi. Ezután következnek a birkák (nekik csak egy "gyapjasabb"
akkordot juttat Haydn), a zümmögő rovarok és a földön kúszó férgek.
Haydn még az utóbbiaknak is tud örülni...
Az első ember megjelenését rövid recitativo utáni C-dúr ária adja
tudtunkra, majd minden korábbinál nagyobb szabású hálaadásra egyesülnek
kórustagok és szólisták. Hogy a fúgatéma hasonlít Bach
János-passiójának egyik kórusára, feltehetően véletlen - ebben az
időben a János-passiót sehol sem adták elő, még a jól értesült
Bach-rajongó Swieten sem tudhatott róla.
A teremtés bibliai története itt véget ér, Swieten és Haydn
Teremtése azonban még folytatódik egy, az előző kettőnél rövidebb
szakasszal, amely az első emberpár, Ádám és Éva paradicsomi boldogságát
hivatott a zene eszközeivel megjeleníteni. Nincs kígyó, kísértés,
kiűzetés. Joseph Haydn, a szegény sorú szülőktől származó, ám élete
végére gazdaggá vált egykori parasztfiú, aki a neve mellé hivatalos
papírokra immár odakanyaríthatja: "oxfordi doktor", csakis szépnek
láthatja az életet. A "gonoszról" majd írjanak a következő generáció
zenészei.
1798-ban, zártkörű hangversenyen volt a Teremtés bemutatója. A
következő évben nyilvános hangversenyen hallhatták az érdeklődők. A
darab kezdettől fogva óriási lelkesedést váltott ki. Egy ízben még
Ferenc császár felesége, Mária Terézia császárné is vállalkozott a
szopránáriák előadására. (Ő nem azonos a sokat emlegetett
uralkodónővel.) Haydn szerint muzikálisan, ám fölöttébb vékony hangon
énekelt. 1809-ben, röviddel halála előtt pedig Haydnt különleges
megtiszteltetés érte. Bécs rövid francia megszállása alatt Napóleon egy
tisztje kopogtatott. Mint kiderült, csak azért jött, hogy a Teremtés
egyik áriáját elénekelhesse a szerző kíséretével. Miután kérése
teljesült, tisztelgett, és ment vissza lőni.
Joseph Haydn
Joseph Haydn a krónikák szerint közkedvelt személyiség volt:
szorgalmas, humoros, könnyed és egyenes jellem. A rohraui ifjúnak a
nehéz körülmények ellenére világhírű zeneszerzővé sikerült válnia.Haydn tehetségére a muzikális apa figyetl fel, s nem kis áldozat árán a
hatéves fiút Hainburgba vitte tanulni, abba az iskolába, amelynek
rektora egy távoli rokonuk (Johann Matheus Franck) volt. Ő ismertette
meg a fiatal legénnyel a muzsikálás alapelemeit, a kottavetést, a
hangképzés technikáját, a hangszerjáték alapjait. Fordulatot hozott az
1740-es esztendő, amikor a bécsi Szent István-dóm karnagya (ifj. Georg Reutter) rátalált a kis Joseph Haydnra, miközben új kórusénekesek után kutatott. Magával vitte Bécsbe kóristának az akkor nyolcéves fiút.
Haydn
kilenc éven keresztül kapott – elméleti és gyakorlati – zenei képzést,
a legkiválóbb szopránénekesek egyikévé fejlődött, így lehetett a
tanulás mellett a bécsi nemesi házak keresett szólóénekese is.
1749-ben
Haydn a kollégiumból az utcára került, ugyanis a hangja elkezdett
mutálni, így egyre kevésbé volt alkalmas szopránszóló éneklésére. Az
ifjúnak tehát ettől kezdve magáról kellett gondoskodnia.
Kottamásolással, tánczenéléssel, tanítással, templomi orgonálással
tartotta el magát, majd elhelyezkedett az ünnepelt olasz komponistánál,
Nicola Porporánál – a máig is meglévő, a Szent Mihály-templom
melletti Szent Mihály-házban –, aki mellett zongorakísérőként működött.
Cserébe ötéves, megalapozott zenei képzést kapott. Bár Haydn szegény,
mégis boldog a padlásszobájában: „Féregrágta zongorámon játszhattam és nem irigyeltem semmilyen király boldogságát”.
Az
első egyházi kompozíciói és divertimentói révén lassan ismertté lett
Haydn rövid ideig Morzin gróf házi zenekara élén volt zeneigazgató, de
miután a gróf feloszlatta a zenekarát, ismét utcára került. 1760-ban a
Szent István-dómban oltárhoz vezette Maria Anna Kellert, egy
parókakészítő lányát, akinek a családjához már évek óta bejáratos volt.
Haydn igazából Maria Anna húgához, Therese-hez vonzódott, de a leány
egy apácarendben tett örök fogadalmat. Maria Anna Keller és Joseph
Haydn házassága boldogtalan volt, gyermekük sem született, így a
zeneszerző életét végigkísérték azok a házon kívüli szerelmi
kapcsolatok, amelyekben a mély szerelmet és az inspiráló nőt kereste.
Haydnt 1761-ben a zeneszerető Esterházy Pál Antal
(1711–1762) szerződtette Kismartonba másodkarmesternek. Az
Esterházy-család az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leggazdagabb és
legbefolyásosabb családja volt.
A legnagyobb magyar hűbérbirtokon Haydn gazdáit mindenhova elkísérte, így 1768-tól az eszterházai (ma: fertődi) nyári kastélyban is tevékenykedett.
I. Esterházy Miklós
(1714–1790) 1762. május 17-én lépett fivére, Pál Antal örökébe. Ő lett
Haydn ura és zenéjének élvezője majd 30 évig. A herceg nevében szereplő
„Fényes” jelző arra utal, hogy szívesen áldozott pénzt nagy
eseményekre és különleges ünnepélyekre. Johann Wolfgang Goethe
autobiográfiájában „Esterházy tündérbirodalmat” említ.
I. Miklós páratlan, hozzáértő és nagylelkű mecénás
volt, a sok nélkülözés után végre biztos állást kapott Haydn pedig az
Esterházy-herceg harmadik legjobban fizetett „házi tisztjévé” vált,
rangban a birtokkezelő és az orvos után. Ez egyrészt tisztségének
jelentőségét mutatja, másrészt azt a nagy elismerést is, amelyet Haydn
tehetségével vívott ki magának. A komponista a következőképp jellemezte
akkori életét: "Hercegem minden munkámmal elégedett volt,
megnyertem tetszését (...) el voltam zárva a világtól (...) és úgy
kellett eredetinek lennem.”
Haydn gyakran látogatott Bécsbe, ahol többek közt Mozarttal
is találkozott annak lakásában (pl. 1785-ben), a mai Mozart-házban, és
Mozart hatására belépett a szabadkőművesek társaságába („a helyes
látásmód érdekében”).
1790-ben meghalt Miklós herceg. Utódját a zene
egyáltalán nem érdekelte: udvari zenészeit elbocsátotta és Haydnt is
nyugdíjba küldte.
Haydn
ezért elfogadta a Londonban működő német hegedűs és impresszárió,
Johann Peter Salomon vonzó ajánlatát: Angliába ment, hogy szimfóniáit
nagy zenekarral szólaltassa meg. Mozart aggodalmára, miszerint Haydn
még nem is beszél angolul, így válaszolt: „Óh, az én nyelvemet az egész világon megértik!”
Haydn 1791. január 1-jén lépett Anglia földjére. Érkezését nagy érdeklődés
kísérte – Haydn koncertjei rangos eseménynek számítottak. Kompozíciói
rendkívüli sikereket arattak, és a zeneszerző a legfelsőbb körök
ünnepelt vendégévé vált. Az egyik udvari bálon a walesi herceg St.
James-palotájában az uralkodónak kijáró mély meghajlással üdvözölték.
1791 júliusában Haydnt az oxfordi egyetem díszdoktori címével tüntették ki. Az ünnepélyes átadás három napig tartott az oxfordi Sheldonian Színházban. Anglia a zeneszerzőre is mély benyomást tett, például a király által támogatott Händel-ünnepély a Westminster-apátságban.
Haydn
két sikeres koncertsorozatot követően 1792-ben hagyta el a brit
szigeteket. Visszaútja Bonnon vezetett keresztül, ahol megismerte a
fiatal Ludwig van Beethovent (1770–1827), és tanítványává fogadta.
1793-ban
Haydn megvette Bécsben az akkori elővárosi házat a Obere
Windmühle/Kleine Steingasse 73. alatt (a mai Haydn-ház a
Haydngasse-ban), amely 1797-től már valóban az otthona lett. Itt
született a „Teremtés” és az „Évszakok” oratóriuma is.
1794 januárjában Haydn másodszor is Angliába utazott,
ahol ismét óriási sikerrel mutatták be műveit, többek között a „Katona-
(G-dúr) szimfóniát”. Haydn a 12 londoni szimfóniával művészetének
csúcsára ért. Londoni útján 250 művet komponált. Ez a szám csak
töredéke a hihetetlenül gazdag életműnek, amelynek nagysága még ma sem
határozható meg pontosan.
Haydn hivatalosan is bebocsátást nyert III. György angol király (1738–1820) koncerttermébe, akinek György walesi herceg
(1762–1830) mutatta be. Az angol király és hitvese, Charlotte
megpróbálták rábeszélni Haydnt, hogy maradjon hosszabb ideig Angliában,
és felajánlottak számára egy lakást Windsorban, de a zeneszerző
visszatért a kontinensre...
Haydn kései éveit Bécsben töltötte, itt lépett fel utoljára nyilvánosan, 1808-ban.
Haydn
még maga vezényelte 1800-ban Budán a Teremtés bemutatóját, 1803-tól
azonban visszavonult, nem írt több muzsikát, hanem könyvtárát, művei
jegyzékét rendezgette. Háza még életében a zenészek zarándokhelyévé
vált: kitüntetésekkel, diplomákkal halmozták el. 1808 márciusában a
mestert már karosszékben vitték utolsó nyilvános fellépésére a Régi Egyetem
aulájába (ma a Tudományok Akadémiája, 1., Dr. Ignaz-Seipel-Platz 2),
ahol végighallgatta a „Teremtés” oratóriumának előadását. A vendégek
között ott ült Ludwig van Beethoven is.
Napóleon, a
Bécset uraló, ellenséges csapatok vezére, amikor hallotta, hogy Haydn
haldoklik, csodálata jeléül díszőrséget állíttatott Haydn háza elé.
Joseph Haydn 1809. május 31-én
csendesen halt meg otthonában, a mai Haydn-házban, a róla éveken át
gondoskodó házvezetőnőjének, valamint titkárának, Johann Elßlernek a
karjai között. A visszaemlékezések megemlítik, hogy Haydn még idős korában is majd’ naponta intonálta a Császári Himnusz melódiáját.
Haydn
első nyughelye Bécsben, az akkori Hundsturmer temetőben (mai Haydnpark,
12., Gaudenzdorfer Gürtel) volt. Sírja helyén ma emlékkő található a
felirattal: „Nicht ganz werde ich sterben.” (Nem halok meg egészen.)
Kultusza
olyan erőteljes volt, hogy amikor az Esterházyak Haydn maradványait
Bécsből Kismartonba akarták szállítani, felfedezték, hogy a Mester feje
hiányzik. Kiderült, hogy a koponyát a szellemi képességeket a fej
formájából vizsgáló kutatók távolították el nem sokkal Haydn halála
után. 1954-ben egyesítették végre a hamvakat, amelyek a kismartoni Kálvária-templom Haydn-mauzóleumában nyugszanak immár 1820 óta.
Haydn zenei alkotómunkája
Haydnt a klasszikus szimfónia és a vonósnégyes atyjának és a zongoraszonáta, valamint -trió megújítójának tekintik.
Joseph
Haydn szorgalmas és termékeny művész volt: több mint 1200 művet hagyott
maga után. Kompozícióinak csak töredéke maradt fent eredeti kéziratban,
többsége másolatok, valamint egykorú nyomtatványok formájában maradt
meg az utókorra. Szerzeményeit a holland zenetudós, Anthony van Hoboken
(1887–1983) rendszerezte, és ma is az ún. Hoboken-jegyzékként ismerjük.
A mester bőséges életműve többek között 107 szimfóniát (Búcsúszimfónia („Abschiedssymphonie”), Medveszimfónia („Die Uhr”), Üstdob-szimfónia („Mit dem Paukenschlag”), 24 operát és színpadi művet („Acide e Galatea”, Aki hűtlen, pórul jár („L'infedeltá delusa”,), „Orlando Paladino”, „Armida”), 14 misét (Nelson-mise („Nelsonmesse”), Teréz-mise „Theresienmesse”), oratóriumokat (Teremtés „Die Schöpfung”, az Évszakok („Die Jahreszeiten”), szólókoncerteket, kamarazenét, zongoraműveket, kórusműveket tartalmaz.
Haydnt
a klasszikus szimfónia és a vonósnégyes atyjának, valamint a
zongoraszonáta és -trió megújítójának tekintik. Haydn zenei humora
talán erőteljesebb és elismertebb, mint bármely más zeneszerzőé. Ennek
egyik ékes példája a Nr. 94 Üstdob-szimfóniában lévő hirtelen
ütésszerűen hangos akkord.
Haydn korai műveit még a barokk
zenei stílusjegyek jellemzik. A „Sturm und Drang” időszakában zenéje
bővelkedik díszes akkordokban, hirtelen átmenetekben és érdekes
moll-harmóniákban. 1781/1782-től Haydn élénk zenei párbeszédet folytat Mozarttal. Egymást egyenrangú mesterként ismerik el, barátságot kötnek és tanulnak egymástól.
Az
1790-es években Haydn, angliai útja hatására olyan csak rá jellemző
stílust fejleszt ki, amely példátlan sikereket hoz számára. Ehhez osztrák és horvát népi
(vagy kitalált pszeudo-folklorisztika) anyagot használ. Ez a stílus
szinte minden későbbi művében hallható, például a tizenkét londoni
szimfóniában.
Mozarttal és Beethovennel együtt Joseph Haydn a
bécsi klasszikusok közé tartozik, kései művei viszont már a romantika
jegyeit viselik magukon.
Haydn
1797-ben komponált Császári Himnuszának zenéje – „Gott erhalte Franz,
den Kaiser” – ma Németország nemzeti himnusza. „Einigkeit und Recht und
Freiheit ...”.
(forrás.Haydn.hu)
Csereklyei Andrea szoprán
1996-ban
ének-zeneelmélet tanári, majd 2000-ben énekművészi diplomát szerzett a
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Schmiedt Annamária növendékeként.
Koncertpódiumon főként klasszikus és barokk oratóriumok szólistájaként
hallható. Közel áll hozzá a dal világa, és kortárs művek bemutatóin is
gyakran énekel. Visszatérő vendég a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a
Mini Fesztiválon, a Budapesti Régi Zene Fórumon, a Nyírbátori Zenei
Napokon, a Haydn Eszterházán fesztiválon és a Martonvásári Beethoven
Napokon. Számos rádió- és tévéfelvétel szereplője; részt vett az MTV
Kolozsvári operamesék című sorozatában is.
2001-ben
fellépett a Müncheni Filharmonikusokkal, Helmuth Rilling vezényletével,
2003-ban meghívást kapott a guadalajarai Május Fesztiválra, Mexikóba. A
2004/2005-ös évadban vendégszerepelt a londoni Magyar Magic
rendezvénysorozaton, a bécsi és a salzburgi Toujours Mozart
fesztiválon, illetve a kolozsvári Magyar Operában (Gilda, Musetta). Az
Auris Társulattal fellépett a Művészetek Palotájában (A bűvös vadász, A
Szirén) és a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon (Ory grófja). 1998
óta állandó szólistája az Orfeo Zenekar és Purcell Kórus produkcióinak
– koncertpódiumon, operaszínpadon és hanglemezen egyaránt. Az utóbbi
években vendégszerepelt Moszkvában, Pozsonyban, Firenzében, Hágában,
Stuttgartban és Münchenben. 1999-ben harmadik helyezést ért el a bécsi
Johann Strauss Énekversenyen, 2000-ben Artisjus-díjat, 2000/2001-ben
Fischer Annie-ösztöndíjat kapott. (
forrás: fidelio.hu)
Gábor Géza énekművész - basszus
1972-ben született Székesfehérváron. Nyolc éves korától zongorázik.
1991-ben felvételt nyer a Liszt Ferenc Zeneakadémia magánének szakára,
ahol ének-mûvésztanár és operaénekes diplomát szerez. Tanárai Bende
Zsolt, Gulyás Dénes, Kovalik Balázs, Medveczky Ádám. 1999 óta a Szegedi
Nemzeti Színház magánénekese, de fellépett Magyarország szinte összes
zenés színházában. Fõbb szerepei: Kékszakállú, Fülöp király, Attila,
Zakariás, Fiesco, Sarastro, Falstaff (Windsori vig nõk), Don Basilio,
Leporello. Az operaszínpadok mellett gyakran lép fel oratóriumok
szólistájaként is, repertoárja a barokk kortól napjainkig terjed.
Szegeden többször elnyerte az évad operaénekese cimet. 2005-ben
Artisjus-dijjal jutalmazták.
A Nemzeti Énekkar 1986-ban Magyar Állami Énekkar néven jött létre. A
kórus magját a Magyar Állami Népi Együttes Énekkara alkotta. Alapító
karnagya Pászti Miklós volt, akinek keze alatt nagy oratóriumok
előadására alkalmas, nyolcvan tagú kórussá fejlődött. Első jelentősebb
hangversenyén Pászti Miklós vezényletével Liszt-műveket adtak elő.
Oratórikus debütálásuk Doráti Antal irányításával Beethoven Missa
Solemnise volt 1986. március 26-án.
Az alapító karnagy 1988-as halálát követően Elláné Bodonyi Katalin,
majd Ugrin Gábor irányította az együttest. 1990 óta Antal Mátyás tölti
be a karigazgató tisztét. Az énekkar repertoárja rendkívül gazdag:
Bachtól, Schütztől kezdve a kortárs zeneszerzőkig, az acapella
kórusművektől a nagy klasszikus oratóriumokon keresztül az operáig
terjed, sőt a jazz műfajában is megfordultak. Kiváló dirigensek egész
serege irányította az együttest, így Doráti Antal, Eötvös Péter,
Fischer Ádám, Lyonel Friend, Fürst János, Lamberto Gardelli, Hamar
Zsolt, Héja Domonkos, Kovács János, Lehel György, Ligeti András, Lukács
Ervin, Kobayashi Ken-Ichiro, Oberfrank Géza, Pál Tamás, Rico Saccani,
Jurij Szimonov és Kocsis Zoltán.
Az együttes hazai fellépéseken túl számos nemzetközi felkérésnek tett
eleget. Az évek során eredményesen szerepeltek Európa jó néhány
nagyvárosában, de sikerrel léptek fel Japánban, Izraelben és
Törökországban is. 2000 szeptemberében II. János Pál pápa meghívására a
Vatikánban adtak nagysikerű koncertet. Az előadásról készült felvételt
több európai tévéállomás sugározta. 2001-ben, Verdi halálának 100.
évfordulóján az énekkar a nagy olasz szerző műveiből válogatott
különleges sorozatot mutatott be.
Antal Mátyás
A muzsikus családban született művész már kisgyermekként kezdett
zongorázni, majd fuvolázni, később tanult nagybőgőzni és
ütőhangszereken játszani. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
növendéke volt fuvola szakon, diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskola fuvola és karnagy szakán szerezte. Ezt követően a Magyar
Állami Hangversenyzenekar fuvolistájaként dolgozott 1990-ig. Vezényelni
a hetvenes évek második felében kezdett, előbb a Miskolci Szimfonikus
Zenekar másodkarnagya, majd a Székesfehérvári Szimfonikus Zenekar
karnagya lett. 1984-től a Budapesti Kórus vezetője, 1986-ban az ÁHZ
betanító karmestere, mely posztot 1990-ben váltotta fel az Állami
Énekkar - ma Nemzeti Énekkar - karigazgatói tisztével. Karmesterként
Európa szinte minden országában és Japánban is megfordult, s számos
lemezfelvétele készült a Hungaroton, Naxos és Portugalsom kiadóknál.
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.
További információkÉrtem
Süti („cookie”) Információ
Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.
1. „Sütik” használatának szabályzata
Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.
2. Mik azok a „sütik”?
A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
3. Mire használhatók a „sütik”?
A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.
4. Milyen „sütikkel” találkozhat?
A weboldalak kétféle sütit használhatnak:
- Ideiglenes „sütik”, melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt.
- Állandó „sütik”, melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli.
- Harmadik féltől származó „sütik”, melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:
Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.
Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:
Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)
Funkcionális „sütik”:
E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.
Célzott vagy reklám „sütik”:
Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.
5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?
A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.
6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?
A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:
- A felhasználó igényeihez igazított tartalmak, szolgáltatások, termékek megjelenítése.
- A felhasználó érdeklődési köre szerint kialakított ajánlatok.
- Az ön által kért esetben a bejelentkezés megjegyzése (maradjon bejelentkezve).
- Internetes tartalmakra vonatkozó gyermekvédelmi szűrők megjegyzése (family mode opciók, safe search funkciók).
- Reklámok gyakoriságának korlátozása; azaz, egy reklám megjelenítésének számszerű korlátozása a felhasználó részére adott weboldalon.
- A felhasználó számára releváns reklámok megjelenítése.
- Geotargeting
7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.
A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.
Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.
8. A „sütik” kezelése, törlése
A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.
- A beállítási lehetőségek általában a böngésző „Opciók” vagy „Beállítások” menüpontjában találhatók. Mindegyik webes kereső különböző, így a megfelelő beállításokhoz kérjük. használja keresője “Segítség” menüjét, illetve az alábbi linkeket a sütik beállításainak módosításához:
- Az anonim Google Analitika „sütik” kikapcsolásához egy úgynevezett „Google Analytics plug-in”-t (kiegészítőt) telepíthet a böngészőjébe, mely megakadályozza, hogy a honlap az Önre vonatkozó információkat küldjön a Google Analitikának. Ezzel kapcsolatban további információkat az alábbi linkeken talál: