Zenészcsalád leszármazottja. Édesapja Michele Puccini a luccai városi
kápolna vezetője, a székesegyház opera- és misekomponistája volt. 1876-ban egy szimfonikus
prelúdiumot írt. Nagy szegénységben, de annál nagyobb szeretetben nőtt
fel. Minden családtagja, négy nővére, és öccse, valamint édesanyja azon
fáradoztak, hogy Giacomoból művész lehessen. A család és Lucca
támogatásával Milánóban tanult (1880 őszétől) az ottani Konzervatórium
ösztöndíjas diákjaként. Zeneszerzésre Amilcare Ponchielli oktatta. Aki
nemcsak tanára, hanem barátja és művészetének felfedezője is volt
egyben. A Sonzogno átal kiírt pályázatra készítette el élete első
operáját, a Le Villit. A pályázaton művét elutasították annak ellenére,
hogy Puccini gyerekkora óta tudja: ő csak operaírásra született.
Barátja, Ponchielli mentette meg a helyzetet, aki addig ügyeskedett,
míg az operát nagy sikerrel bemutatatták. Így indult hódító útjára
Puccini. Milánóban ismerkedett meg Elvirával, aki ekkor férjes asszony
volt, ám Puccini kedvéért elhagyta férjét, vállalva a szegénységet, a
nélkülözést, a számkivetettséget. Puccininak nagy szüksége volt Elvira
szerelmére. Minden művét a szerelem ihlette, gyakorlatilag minden
operájának középpontjában egy általa tisztelt nőtípus áll (Mimi a
Bohéméletből, Tosca, Cso-Cso-Szán a Pillangókisasszonyban, és aki végül
őt is megöli, a vérengző kínai császárlány: Turandot). Minden
főszereplőjébe beleszeretett, és minden szereplőjét meggyászolta,
amikor „megölte”.
Puccini élete folyamatos keresés: mindig új témát kutatott, mindig
új librettót akart. Alighogy elkészült egy sikeres művével, már
hajtotta is a vágy a következő után. Ugyanakkor igazi bohém, aki hol
tökéletes csendben, hol csak kártyázó, iszogató, dorbézoló cimborák
között tudott dolgozni. Elvira élete végéig partner volt ebben, pedig
csak megismerkedésük után 17 évvel tudta őt Puccini feleségül venni.
Egy Torre del Lago nevű békés, olasz kis faluba költöztek. Sikere a
Bohémélet megírása után teljesedett ki, amelynek témája tulajdonképpen
saját fiatalsága. Élete során barátságot kötött a magyar Nikish Artúrral, Enrico Carusoval, nagy tisztelettel tekintett Verdire, Debussyre, és Wagnerre.(forrás:Wikipédia)
Cserna Ildikó
1974-ben született, Budapesten. 1998-ban szerezte énekmûvészi, 2000-ben
operaénekesi diplomáját a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen. 1994-ben
az Ádám Jenõ Országos Dalversenyen, 1997-ben a portugáliai Tomaz
Alcaide Nemzetközi Énekversenyen nyert elsõ díjat. 1999-ben a kortárs
magyar zene bemutatásáért és népszerûsítéséért Artisjus-díjat kapott.
Fischer Annie ösztöndíjas volt, 2005-ben Liszt-díjjal tüntették ki. A
Magyar Állami Operaház magánénekese, fellépett Ausztriában,
Olaszországban, Hollandiában, Örményországban és az Egyesült Államokban
is. Eddig négy CD-je jelent meg a Hungarotonnál.
Bándi János
1981-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán
Révhegyi Ferencné növendékeként. Korábban Hoór-Tempis Erzsébetnél és
Récsey Elzánál tanult énekelni, valamint tagja volt a Honvéd
Művészegyüttes Férfikarának is.
Már főiskolás korában, a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasaként
fellépett kisebb szerepekben az Ybl-palotában, ahol 1981-ben Rossini:
Hamupipőke című operájának Ramiro hercegeként aratta első nagy sikerét.
1981-87 között az Operaház magánénekese, majd vendégművésze. 1983-ban a
Belga Rádió és Televízió énekversenyének első díját nyerte el. Pályája
első éveiben lírai tenor, illetve spinto szerepeket énekelt: Tamino, Don
Ottavio, Ferrando, Belmonte, Ernesto, Werther, Almaviva gróf, Edgardo,
Lenszkij, Fenton, A mantuai herceg, Alfréd, Des Grieux. Ebben az
időszakban több Hungaroton-lemezfelvétel (pl. Donizetti: Don Pasquale -
Ernesto, Händel: Atalanta - Aminta, Carissimi: Jónás) és tévé-operafilm
(Flotow: Márta - Lyonel, Rossini: Alkalom szüli a tolvajt - Alberto,
Schubert: Három a kislány - Schubert, Vidovszky: Nárcisz és Echo -
Nárcisz) is készült közreműködésével.
Az évek során hangja megerősödött, és fokozatosan áttért a hőstenor
szerepkörre. Kiemelkedő szerepe Verdi Otellója, amellyel Budapesten
kívül több európai országban, valamint Tajvan szigetén is nagy sikert
aratott. A Pikk dáma Hermannját 2000-ben énekelte először Wiesbadenben,
majd meghívást kapott e szerepre Koppenhágába és Vilniusba is. 2003
májusában, az Operaházban is átütő sikerrel mutatkozott be Hermannként, a
szakma és a kritikák is méltatták alakítását. Az elmúlt években Európa
szinte minden országában fellépett, vendégszerepelt Ázsiában és
Ausztráliában is. Rendszeresen énekli oratóriumok tenor szólamát itthon
és külföldön.
Díjak, elismerések
1986 Oláh Gusztáv-emlékplakett Perencz Béla (bariton)
magánénekes
A
budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola elvégzése után
ösztöndíjat nyert Drezdába, majd tanulmányait Olaszországban folytatta,
ezután pedig két évig tagja volt a Bécsi Staatsoper stúdiójának.
Tanárai voltak többek között Tutsek Piroska, Ernst Hermann és Otto
Wiener. A német hagyományok mellett a Battistini-féle olasz iskolában
is jártasságot szerzett. Fellépett Dortmundban, Párizsban, Tokióban és
Weimarban. Karrierje elsõ évtizedében tenor szerepeket énekelt, az
Operaházban még Parsifal szerepében mutatkozott be. Néhány éve fachot
váltott, azóta bariton hõsöket testesít meg. Fõbb szerepei: Scarpia
(Puccini: Tosca), Orestes (R. Strauss: Elektra), Nabucco (Verdi:
Nabucco), Telramund (Wagner: Lohengrin), Amfortas (Wagner: Parsifal).
Altorjay Tamás
Eredetileg
építészmérnök, tervezőként és
mérnöktanárként dolgozott több mint tíz évig.
Kamaraművészi,
énekművészi és tanári
oklevelet a SZTE Konzervatóriumában, a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetem
Kihelyezett Képzésében szerzett. Tanárai: Berdál Valéria, Adorján Ilona,
D.
Szécsi Edit voltak.
1989-től
a Szegedi Nemzeti Színház
operatársulatának tagja. Számos operai főszerep éneklése mellett pl.
Soroastro,
Sarastro, Nanni, Leporello, Dulcamara, Bartolo, Guardian, Zakarias,
Daland,
Alfio, Timur, Kékszakállú…, sok oratórium és dalest közreműködője. Hazai
és
külföldi zenekarokkal, operatársulatokkal, nemzetközi hírű karmesterek
irányítása mellett fellépett itthon és külföldön egyaránt /Olaszország,
Spanyolország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, Anglia,
Szlovénia, Szlovákia, Bulgária/.
1997-től
oktat magánéneket.
Cserhalmi Ferenc
1962.
január 15.-én, Budapesten született. Öt éves korában kezdte hangszeres
tanulmányait zongora szakon. 1976-80 között orosz-angol kéttannyelvû
gimnáziumba járt. 1982-tõl 85-ig a Bartók Béla Zenemûvészeti
Szakközépiskolában ének szakon tanult, majd 1989-ig a Liszt Ferenc
Zeneakadémia hallgatója. 2000-ig Kurt Moll tanítványa Németországban.
Ezekben az években Colognaban és Hamburgban kisebb szerepeket,
oratóriumokat és miséket is énekelt. 2001-tõl a Magyar Állami Operaház
magánénekese.
/forrás: Magyar Állami Operaház/
TOSCA
Cselekmény:
I. felvonás
A
római Sant'Andrea templomban. Angelotti, a politikai fogoly megszökött
a hírhedt Angyalvár börtönébõl, és a rendõrfõnök, Scarpia kopói elõl a
templomban keres menedéket. Nõvére, Attavanti márkiné a további
meneküléshez szükséges nõi ruhát, fátylat és legyezõt hagyott itt neki.
Angelotti a kápolnába húzódik, mert megjelenik a sekrestyés, aki
Cavaradossi festõt keresi. A jámbor sekrestyés megütközik azon, hogy a
készülõ Szent Magdolna-kép mennyire hasonlít arra az elõkelõ hölgyre,
aki nap mint nap itt szokott imádkozni: Attavanti márkinéra.
Cavaradossi a képet szemlélve, két arcképre gondol: a szõke, véletlenül
modellé vált márkinéra és szerelme, Tosca barna fürtjeire, fekete
szemére. A megbotránkozott sekrestyés keresztet vetve, ijedten távozik.
Angelotti bújik elõ rejtekhelyérõl. Cavaradossi felajánlja a szökött
fogolynak segítségét, ám beszélgetésüket megszakítja a szerelmét hívó
Tosca hangja. Angelotti ismét visszatér a kápolnába. Tosca féltékenyen
vonja kérdõre a festõt, miért nyitotta ki oly késve a templomajtót.
Gyanúja erõsödik, amikor a készülõ szentképen Attavanti márkiné
vonásait ismeri fel. Cavaradossinak sikerül megnyugtatnia, estére
találkát beszélnek meg és megvallják egymásnak szerelmüket. Alig teszi
ki lábát Tosca a templomból, ismét elõjön Angelotti. Biztosabb helyre
kell elrejtõznie. Cavaradossi élete árán is megmentené a volt konzult.
Felajánlja villáját, melynek kertjében az öreg kút mélyén lévõ
barlangban biztos menedéket találhat a szökevény. Egyszerre csak
ágyúdörgés hallatszik: az Angyalvárban felfedezték Angelotti szökését.
A festõ együtt siet el barátjával. Ministránsgyerekek és templomi
karénekesek tódulnak be; ujjongó Te Deumra készülnek. Az a hír érkezett
ugyanis, hogy Marengónál az osztrák-olasz sereg megverte Napóleont.
Ennek örömére még ezen az estén fényes ünnepet tart a királyné a
Farnese-palotában, ahol Tosca egy új kantáta szólóját énekli majd.
Hirtelen Scarpia jelenik meg embereivel. A templom népe megrettenve
húzódik félre. A jó nyomot szimatoló Scarpia kihallgatja a sekrestyést.
Gyanús jelek kerülnek elõ: Attavanti márkiné ott felejtett legyezõje, a
kápolna ajtaja tárva-nyitva, az elemózsiás kosár, melyet a sekrestyés
Cavaradossinak hozott - aki azzal tette félre, hogy nem éhes -, üresen
találják meg a kápolnában. Scarpia is felismeri a festményen Angelotti
testvérét, Attavanti márkinét. Mindebbõl hamar és jól következtet a
rendõrfõnök. Amikor megtudja, hogy a festõ Cavaradossi, kettõs
bosszúvágy ébred szívében: eltiporni a másként gondolkodót, a
volteriánust és megszerezni Cavaradossi kedvesét, a mindeddig hiába
ostromolt Toscát. Váratlanul megjelenik Tosca. Cavaradossit keresi,
hogy értesítse: esti találkozásuk a Farnese-palotabeli ünnepségek miatt
módosul. A festõ helyett azonban Scarpiát találja itt a primadonna. A
rendõrfõnök gálánsan kezdi. Elõször Tosca vallásos érzelmeinek hízeleg:
maga nyújtja az asszonynak a szenteltvizet, majd a legyezõ és a kép
összefüggésében felébreszti Tosca féltékenységét. Tosca szinte eszét
vesztve siet el, hogy "leleplezze" hûtlen lovagját. Scarpia emberei
titkon követik. A rendõrfõnök meg éhes sólyomként várja kettõs
zsákmányát. A templomban felzúg a Te Deum, Scarpia gõgösen, gyõzelme
tudatában veszi szájára a szent éneket.
II. felvonás
A
Farnese-palota egyik termében Scarpia vérszomjas ragadozóként várja a
fejleményeket. Éjszaka van, a rendõrfõnök ablakot nyit. Kintrõl, a
palota másik szárnyából az ünnepi kantáta gavottra emlékeztetõ,
kellemes hangjai szûrõdnek be. Scarpiában újból felgyúl a vágy Tosca
iránt, és felforr gyûlölete Angelotti, Cavaradossi ellen. Spoletta,
Scarpia egyik rendõrkopója jelentkezik. Követték Toscát. Angelottit nem
találták meg, de a festõ gyanúsan viselkedett, ezért behozták, hátha
kicsikarnak belõle valamit. Scarpia kezdetben társalgási hangvétellel
faggatja Cavaradossit Angelotti tartózkodási helye felõl, majd a festõ
konok tagadásán felbõszülve, kínvallatást rendel el. Ekkor érkezik meg
Tosca. Egy pillanat alatt átlátja Scarpia ördögi tervét. Cavaradossit
átvezetik a szomszéd szobába, a férfi keményen állja a vallatás
gyötrelmeit. Az asszony egy ideig tartja magát, ám amikor Scarpia
kinyittatja a vallatószoba ajtaját, Tosca - szerelmese jajkiáltásainak
hallatán - nem bírja tovább: elárulja Angelotti rejtekhelyét. Az ájult
Cavaradossit kihozzák, a festõ Tosca karjaiban tér magához. Scarpia
durván vetélytársa értésére adja, hogy Tosca vallott. Cavaradossi
tehetetlenségében kétségbeesetten kiált rá Toscára. Scarpia egyik
embere, Sciarrone ront be; a marengói csata sorsa megfordult: mégis
Napoleon gyõzött. Cavaradossi diadalmasan üdvözli az új hírt, nyíltan
elárulva Scarpia elõtt politikai nézeteit. A rendõrfõnök rövid
utasítással a vérpadra küldi. Éjjel három óra van, Cavaradossit a
parancs szerint négy órakor végzik ki. Tosca, hogy szerelmét mentse,
pénzt ajánl fel Scarpiának, akinek azonban az asszony kell. Tosca
undorral taszítja el Scarpiát. Spoletta tér vissza az
Angelotti-hajszából. Angelotti öngyilkos lett a kútban, Cavaradossi
cellájában halálra készül. Scarpia kérdõn néz Toscára, a primadonna
megtörten bólint. A rendõrfõnök közli Spolettával, hogy megváltoztatta
tervét: Cavaradossi haljon meg golyó által, de csak színleg, úgy, mint
Palmieri gróf... Ám Tosca nem elégszik meg ennyivel, szerelme és a maga
részére útlevelet kér Scarpiától; azonnal, a legrövidebb úton kívánja
elhagyni Rómát. Scarpia mosolyogva teljesíti a kérést, kiállítja az
útleveleket. Ekkor Tosca tekintete a megterített vacsoraasztalon egy
késre téved. Hirtelen elhatározással felkapja, és mielõtt Scarpia
karjaiba zárná, a gazember szívébe döfi a kést. Scarpia, "akitõl egész
Róma rettegett", ott hal meg Tosca lábai elõtt.
III. felvonás
Az
Angyalvár egyik bástyáján, röviddel hajnal elõtt. Még csillagos,
csöndes éjszaka van, majd sorra megkondulnak a hajnali harangok, a
távolból pásztorfiú énekét sodorja a szél. A börtönõr jön, közli
Cavaradossival, hogy készüljön: egy óra múlva kivégzik. A voltariánus
festõ visszautasítja az utolsó kenetet, inkább levelet ír, Toscától
búcsúzik. Tosca érkezik sietve az útlevelekkel. Elmeséli szerelmének,
miként ölte meg Scarpiát, s azt is, hogy Cavaradossit csak színleg
végzik ki, ahogyan Tosca hiszi, vaktölténnyel. A festõ mégsem képes
felszabadultan örülni, talán rossz elõérzete miatt, talán a rémes
éjszaka emlékeinek nyomasztó súlya alatt. Megjelenik a kivégzõosztag,
Cavaradossi a puskacsövek elé áll, a lövés eldördül. A festõ holtan
rogy össze. A hozzásietõ Tosca õrjöngve fedezi fel: Scarpia ismét
hazudott. Lentrõl kiabálás hallatszik: megtalálták a holt Scarpiát,
Toscát keresik. Tosca azonban félrelöki a rátörõ Spolettát, és sikoltva
veti le magát a mélybe: "Ó, Scarpia, majd felelsz Isten elõtt!"
dr. Till Géza
Giacomo Puccini:
TOSCA
SZEMÉLYEK:
Floria Tosca, énekesnő szoprán
Mario Cavaradossi, festő tenor
Báró Scarpia, a rendőrség főnöke bariton
Cesare Angelotti basszus
A sekrestyés bariton
Spoletta, a rendőrség ügynöke tenor
Sciarrone, csendőr basszus
Börtönőr basszus
Pásztor gyermekhang
Roberti ítéletvégrehajtó - Egy írnok - Egy tiszt -
Egy törvényszolga
Katonák, poroszlók, hölgyek, urak, polgárok, stb.
Történik Rómában, 1800 júniusában
I. FELVONÁS
(A Sant'Andrea della Valle templomában)
ANGELOTTI
Ah! Ez a templom! Iszonyúan féltem,
Minden árnyékot rendőrkémnek véltem!
Az oszlop emitt jobbra...
A Madonnának szobra,
Így írta ezt nővérem...
(Keresi és végül megtalálja az Attavanti-kápolna
kulcsát)
Megvan a kulcsa...
Csak a kápolnát elérjem!
(A kulccsal óvatosan kinyitja a kápolna rácsának
ajtaját, belép, bezárja maga után az ajtót és eltűnik)
A SEKRESTYÉS
(belép)
Jaj, mindig mosni!
Nem győzőm friss ecsettel,
Mind a két markom telve minden reggel!
De mindhiába!
Mit? Nincs senki!
Bíz én azt hittem,
Hogy réges-régen itten
Ül s festeget Cavaradossi.
Nem, nincs itt!
Itt a bor, s az étel!
(Harangoznak, letérdel és ájtatosan imádkozik)
Angelus Domini nuntiavit Mariae,
Et concepit de Spiritu Sancto.
Ecce ancilla Domini,
Fiat mihi secundum verbum tuum.
Et verbum caro factum est
Et habitavit in nobis...
CAVARADOSSI
(belép egy oldalajtón)
Mit csinálsz?
A SEKRESTYÉS
Mondom az Angelust...
(Meglátja a készülő képet)
Minden szentek! Hogy eltalálta...
CAVARADOSSI
De kit?
A SEKRESTYÉS
A szőke dámát,
Aki a múltkor itt térdelt imában,
Arcán az áhítat lángolt.
CAVARADOSSI
Ez ő volt!
A templom árnya és a napfény
Játszott karcsú testén,
Arca szent tűzben lángolt,
Mikor lefestém...
A SEKRESTYÉS
Sátán! Kárhozat, méreg!
CAVARADOSSI
Festéket kérek!...
Két női arc bűbáját íme együtt csodálom!
Lám, barna Floria lángvérű szép ideálom,
A SEKRESTYÉS
Bűnös beszédek,
Hallgatni is vétek!
CAVARADOSSI
Míg téged, szőke szépem,
Arany hajtenger övez körül,
Délnek napja vagy te, Tosca, barna éjfél!
A SEKRESTYÉS
Bűnös beszédek,
Hallgatni is vétek!
CAVARADOSSI
Mind a kettőnek képe együtt él,
Ragyog a művész szívébe:
Ám én csak érted élek,
Lelkem ábrándos álma,
Ah! A lelkem álma te,
Toscám, te vagy!
A SEKRESTYÉS
Az ilyen cifra népen,
Amelyet ez fest itt madonnaképpen,
Pokol kénszaga érzik!
Bűnös beszédek,
Hallgatni is vétek!
Ilyen kutyákra, Voltaire-barátra,
Kik a szent kormányt ellenségnek nézik,
Kár szót is vesztegetni!...
Bűnös beszédek,
Hallgatni is vétek!
Itt minden reggel üdvöm ellen vétek!
Jó lesz hamarosan keresztet vetni!
(Cavaradossihoz)
Excellenza, megyek.
CAVARADOSSI
Tégy, ahogy tetszik!
A SEKRESTYÉS
A kosár telve étellel, borral.
CAVARADOSSI
Nem ízlik most.
A SEKRESTYÉS
Ó, de sajnálom!
Zárja be majd, ha elmegy!
CAVARADOSSI
Menj!
A SEKRESTYÉS
Megyek.
(Távozik)
CAVARADOSSI
(a kápolnából kulcszörgést hall)
Ki zörög ott bent?
ANGELOTTI
(kijön a kápolnából)
Ön, Cavaradossi!
Az Isten küldi!
Talán rám sem ismer?
Így megváltoztatott tehát a börtön!
CAVARADOSSI
Angelotti!
Az elveszett római köztársaság consulja áll itt.
ANGELOTTI
Aki az Angyalvárból éppen most szökik...
CAVARADOSSI
Rendelkezzék velem!
TOSCA
(a színfalak mögött)
Mario!
CAVARADOSSI
Most bújjon el! Nagyon féltékeny asszony!
Ha lehet, visszaküldöm rögtön!
TOSCA
(a színfalak mögött)
Mario!
CAVARADOSSI
Itt vagyok!
ANGELOTTI
Jaj, de nem bírok menni, itt lesz végem...
CAVARADOSSI
Ím, itt e kosár, egyék! Igyék!
ANGELOTTI
Köszönöm!
CAVARADOSSI
Gyorsan!
ANGELOTTI
Köszönöm!
CAVARADOSSI
Gyorsan!
(Angelotti el)
TOSCA
(a színfalak mögött)
Mario! Mario! Mario!
CAVARADOSSI
Már jövök!
(Beengedi Toscát)
TOSCA
Miért zártad be?
CAVARADOSSI
A sekrestyés kívánja...
TOSCA
Kivel beszéltél?
CAVARADOSSI
Veled!
TOSCA
Suttogó hangon szóltál hozzá... Hol van?
CAVARADOSSI
Ki?
TOSCA
E nő, ez az asszony!
Jól hallottam a lépteit, ruhasuhogását.
CAVARADOSSI
Álom!
TOSCA
Mit mondasz?
CAVARADOSSI
Azt, hogy szeretlek!
TOSCA
Ó! A Szent Szűz szobra előtt?!
Nem, Marióm,
Hő imám adom által, és virágim...
De most hallgass reám!
Ma este játszom,
De a szerep nem hosszú,
Te majd megvársz a színpad ajtajánál,
És villádba megyünk karonfogva ketten.
CAVARADOSSI
Ma este?
TOSCA
Holdtölte van ma,
Száz rózsától illatos az éj, s megrészegít.
Tetszik a tervem?
CAVARADOSSI
Tetszik.
TOSCA
Még egyszer mondd!
CAVARADOSSI
Tetszik.
TOSCA
Nem mondod szívből, nem mondod szívből.
Szavadban nem szól kis házunknak bája,
Mely ittas szívünket száz gyönyörre várja.
Zöld lombos rejtekében szent csend hív,
Titkos üdvben ég a szív!
A mámor eltölt egészen,
Ittasultan nézem,
Hogy csillog ránk az ég,
És bűvös dalt zeng a mindenség!
Zefir fuvalma lengeti a sűrű lombot,
És holdfény dereng a bérctetőn,
Mely sötéten borongott,
A nyájas éj zenéje
Lágyan elringat minket,
Egy édes álom kéje
Ejti foglyul szíveinket!
Ó, nyílj ki rét virága,
Tiszta holdfény, milliónyi csillag,
Tündökölj ott fent olthatatlanul,
Ah, fogadj be édes üdvök mennyországa,
Tosca szíve lángra gyúl!
CAVARADOSSI
Ah, hő vágyat keltesz bennem szép szerelmem!
TOSCA
Íme Toscának szíve lángra gyúl!
CAVARADOSSI
Ah, mily nagy kincs e szív!
TOSCA
Érted lángol!
CAVARADOSSI
De most hagyj magamra drágám!
TOSCA
El kell mennem?
CAVARADOSSI
Dolgom sürgős, no látod.
TOSCA
Megyek... megyek!...
(Tekintete a készülő képre esik)
No lám, milyen szép hölgyet festesz!
CAVARADOSSI
Ez Magdaléna. Nem tetszik?
TOSCA
Túlságosan szép lesz!
CAVARADOSSI
Túlságos jó vagy.
TOSCA
Mit nevetsz? E kék szemeket azt hiszem, már láttam,
CAVARADOSSI
Ilyet láthattál százat!
TOSCA
Már sejtem... ez ő lesz... Ez Attavanti!
CAVARADOSSI
Jól van!
TOSCA
Te láttad, itt járt, imádod, imádod?
CAVARADOSSI
Véletlen történt.
TOSCA
A léptek, a sugdosódás...
Ah! Ő volt itt ma reggel!
CAVARADOSSI
Mit gondolsz?
TOSCA
Ah, az a jámbor!... No várj, no várj!
CAVARADOSSI
Csak tegnap láttam, véletlenül történt,
Imádkozni volt itt, s én titokban lefestém.
TOSCA
Esküdj!
CAVARADOSSI
Esküszöm!
TOSCA
Mintha csak élne, úgy néz!
CAVARADOSSI
No menjünk...
TOSCA
Szemében gőgös gúny van!
CAVARADOSSI
Bohó vagy!
TOSCA
Ó, ez a szép szem!
CAVARADOSSI
Nincs ilyen csillaga a magas égnek,
Ilyen szép szem nincs a világon!
E bűvös fekete szemből
Fénylik rám az én boldogságom.
Bennök a szerelem csillog, harag villámi égnek,
Nincs ilyen csillaga a magas égnek,
Íly szép szem nincs a világon!
TOSCA
Ó, ennyi édes szónak nem bírok ellentállni!
De... barnát fess, ne szőkét!
CAVARADOSSI
Féltesz engem!
TOSCA
Ah, nem érted,
Hogy csak érted
Fáj a lelkem.
CAVARADOSSI
Féltesz engem!
TOSCA
Megbocsátod,
Hogyha látod.
CAVARADOSSI
Féltesz engem!
TOSCA
Megbocsátod,
Hogyha látod,
Hogyha nézed nagy bánatom!
CAVARADOSSI
Ah, Tosca, drága kincsem,
Én imádlak, én szeretlek!
TOSCA
Megbocsátsz, ha látod, hogyha nézed bánatom!
CAVARADOSSI
Féltesz bár engem,
Igaz szívvel szeretlek én!
TOSCA
Űzzed szét e dőre gondot,
Szólj egy édes szót, kimondod?
CAVARADOSSI
Ah, Flória, drága gyermek,
Százszor mondom el: szeretlek!
Ah, Flória drága, téged szeretlek,
Azt mondom én!
TOSCA
Jaj! Mily boglyas lettem!
De rosszak is vagyunk mi ketten!
CAVARADOSSI
De most dolgozom!
TOSCA
No, jól van,
Te estig dolgozol itten, szorgalmas kézzel,
De esküdj meg arra,
Ha egy szőke, avagy egy barna
Imádkozni akarna,
Rája sem nézel!
CAVARADOSSI
Nem nézek rája. Menjünk!
TOSCA
De nagyon sürgetsz!
CAVARADOSSI
Még most is?
TOSCA
Nem soha többé!
CAVARADOSSI
Meglátja a Madonna!
TOSCA
Ő olyan áldott!
De barnát fess, ne szőkét!
( Távozik)
CAVARADOSSI
(a belépő Angelottihoz)
Jó szívű az én Flóriám,
Ám nincs titka, hogyha gyónni megy,
Azért nem szóltam önről, s ő nem tud semmit.
Én azt hiszem, jobb lesz így.
ANGELOTTI
Nincs senki?
CAVARADOSSI
Nincs. Mily terve van most önnek?
ANGELOTTI
Ha nem jön közbe semmi,
Szökni fogok, vagy elrejtőzöm itthon,
Mert a húgom...
CAVARADOSSI
Attavanti?
ANGELOTTI
Ő...
Az oltárnak háta mögé rejtett
Egy asszonyi öltönyt...
Szoknyát, fátyolt és legyezőt...
Az esti szürkületben mind felöltöm...
CAVARADOSSI
Értem, értem:
Mély gond a szende szemben,
Buzgó könyörgés reszket
A bájos bíbor ajkon!
Gyanút keltett szívemben,
Hogy titkos úton jár!...
Értem, értem!
Szent a nővérnek szíve!
ANGELOTTI
Éltével játszott,
Hogy megvédhessen engem Scarpia ellen!
CAVARADOSSI
Scarpia,
Ez álnok rút szatír,
Szívében százezer ördög minden bűne megfér,
Térden csúszik,
Gonosz kéj tüze forr kebelében:
Bűntárs és durva hóhér!
Bár életemnek árán, megmentem önt!
Ámde nem helyes itt maradni estig...
ANGELOTTI
Félek a naptól!...
CAVARADOSSI
Ez a kápolna egy kis kertre nyílik,
Onnan egy rejtekúton át
Nyári lakásomhoz juthat...
ANGELOTTI
Jól ismerem...
CAVARADOSSI
Itt van a kulcsa...
Ma este odamegyek én is,
De itt ne felejtse a női álruhákat!
ANGELOTTI
Fölvegyem mindjárt?
CAVARADOSSI
Nincs szükség rájuk,
Erre senki se jár most...
ANGELOTTI
Ég önnel!
CAVARADOSSI
Ha veszedelmet sejtene,
Csak a kerti kúthoz fusson:
Lent víz van benne, de középen egy elrejtett nyílás van,
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.
További információkÉrtem
Süti („cookie”) Információ
Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.
1. „Sütik” használatának szabályzata
Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.
2. Mik azok a „sütik”?
A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
3. Mire használhatók a „sütik”?
A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.
4. Milyen „sütikkel” találkozhat?
A weboldalak kétféle sütit használhatnak:
- Ideiglenes „sütik”, melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt.
- Állandó „sütik”, melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli.
- Harmadik féltől származó „sütik”, melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:
Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.
Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:
Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)
Funkcionális „sütik”:
E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.
Célzott vagy reklám „sütik”:
Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.
5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?
A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.
6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?
A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:
- A felhasználó igényeihez igazított tartalmak, szolgáltatások, termékek megjelenítése.
- A felhasználó érdeklődési köre szerint kialakított ajánlatok.
- Az ön által kért esetben a bejelentkezés megjegyzése (maradjon bejelentkezve).
- Internetes tartalmakra vonatkozó gyermekvédelmi szűrők megjegyzése (family mode opciók, safe search funkciók).
- Reklámok gyakoriságának korlátozása; azaz, egy reklám megjelenítésének számszerű korlátozása a felhasználó részére adott weboldalon.
- A felhasználó számára releváns reklámok megjelenítése.
- Geotargeting
7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.
A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.
Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.
8. A „sütik” kezelése, törlése
A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.
- A beállítási lehetőségek általában a böngésző „Opciók” vagy „Beállítások” menüpontjában találhatók. Mindegyik webes kereső különböző, így a megfelelő beállításokhoz kérjük. használja keresője “Segítség” menüjét, illetve az alábbi linkeket a sütik beállításainak módosításához:
- Az anonim Google Analitika „sütik” kikapcsolásához egy úgynevezett „Google Analytics plug-in”-t (kiegészítőt) telepíthet a böngészőjébe, mely megakadályozza, hogy a honlap az Önre vonatkozó információkat küldjön a Google Analitikának. Ezzel kapcsolatban további információkat az alábbi linkeken talál:
