Vásáry Tamás 1933 augusztus 11 -én született Debrecenben (Magyarország). 8 éves korában Mozart K. 107 -es D dúr zongoraversenyét játssza szülővárosában, ahol következő évben szólóestet ad. Ettől kezdve rendszeresen koncertezik, mint csodagyerek. Ez idő tájt bemutatják Dohnányi Ernőnek az akkori magyar zeneélet fejedelmének, aki egyedi kivételt tesz ilyen korosztályú gyerekkel felajánlva, hogy tanítsa, de erre csak rövid ideig kerülhet sor, mert Dohnányi elhagyja Magyarországot.

Vásáry 14 évesen megnyeri Budapesten a Zeneakadémiai Liszt verseny első díját. 1953 -ban művészi oklevelet kap a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Még ez évben kinevezik Kodály Zoltán tanársegédjének a Zene Akadémia szolfézs tanszékére és állami küldetésben olyan sikerrel, szerepel Moszkvában és Leningrádban, hogy ezután Magyarországon sztár kategóriába kerül. Mester bérletben ad szólóestet, Fischer Annie partnere Mozart Es dur kettősversenyében, az ország első karmestereinek, Ferencsik Jánosnak és Somogyi Lászlónak vezénylete alatt játszik. A következő években 4 nemzetközi verseny díjazottja. (1955 varsói Chopin verseny, 1955 párizsi Marguarite Long verseny, 1956 brüsszeli Erzsébet királyné verseny, 1957 Rio de Janeiroi-i nemzetközi verseny).

1958 -ban első Liszt lemezét a Deutsche Grammophonnál Londonban a hónap legjobb lemezének választják, és jelölést kap az év legjobb lemezére. 1961-ben nagy sikerű londoni bemutatkozása a Royal Festival Hallban elindítja nemzetközi karrierjét. Ettől kezdve évi 100 koncertet átlag mennyiségű hangversenyt ad a világ legfontosabb zenei központjaiban (London, Párizs, Berlin, Bécs, Róma, Madrid, Lisszabon, Luxemburg, Stockholm, Oslo stb.) 1962-ben George Szell mutatja be New Yorkban a Carnegie Hallban. Rendszeresen lép fel a világ legfontosabb zenekaraival és legnagyobb karmestereivel, mint Ernest Ansermet,  André Cluitens,  Paul Kletzki, Ferenc Fricsai, André Previn, Claudio Abbado, Simon Rattle, Wolfgang Sawallisch, Eugen Jockhum, Erick Leinsdorf, Antal Dorati, Bernard Haitink, Kurt Sanderling, György Solti, Rudolf Kempe, Neville Marriner,  Adrian Boult stb.  A legfontosabb fesztiválok vendége, mint Salzburg, Edinborough,  Berlin, Granada, Aldeburgh, Tanglewood (U.S.A.) Cleveland Blossom, Streza, Hong-Kong, London South Bank Festival, BBC.Prom. Holland Fesztivál, Tavaszi Fesztival (Budapest)

Mint karmester  több mint 100 zenekarral dolgozott,  köztük a legrangopsabbakkal, mint Berlin  Philharmonic, New York Philharminic,  Washington  National, Dallas , Detroit, Houston, Baltimore, Denver, London Philharmonic, London Symhony, Royal Philharmonic, Philharmonia, Orchestra National de France, Santa Cecilia (Roma), Torino Rai, Spanish National, stb. Két angol zenekar igazgatója és első karmestere :  Northern Sinfonia(1979-1982), Bournemouth Sinfonietta (1989-1997) .A Magyar Rádio Szinfónikus Zenekarának főzeneigazgatója (1993-2004).A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatója 2004-től.

Mozart operákat dirigált az Aldeburgh Fesztiválon (Il Re Pastore), Londonban a Sadlers Wells Theaterben (Figaro házassága), Cambridge (Figaro házassága), Sevilla (Don Giovanni), Varázsfuvola (Budapest), Verdi Rigoletto Budapest, Gluck Orpheo (Budapest.)

9 lemezgyárral vett fel (Supraphon, Deutsche Grammophon, Chandos , Academy Sound and Vision, Collins Classic,  Hungaroton). A Deutsche Grammophonnál Liszt, Chopin, Brahms, Debussy, Rahmanyinov és Mozart művekből több mint 20 lemeze van. Ezek közt szerepel az 1965-ös 8 lemezből álló Chopin album, az 1983-as Brahms összkiadásban 3 szóló lemez, a Triók és Kvartettek a Berlin Filharmonikusok szólistáival, 2 Mozart Zongoraverseny a Berlin Filharmonikusokkal, és a teljes Rachmanyinov Zongoraverseny sorozat a London Szimfonikusokkal. Az ASV.-nél készített Liszt lemeze 1991-ben Magyar országon Nagy Díjat, valamint a Hungarotonnál felvett Dohnányi Hegedűverseny lemeze  Midem díjat nyert.. A Hungaroton felvételeiben szerepel az összes Beethoven, Schubert, Schumann és Brahms szimfónia,

A Magyar Televízió számára 10 zeneszerzőről  készített zenés előadás sorozatot  "A Zenén Túl" címmel .Ebből 4 megjelent Videó kazetta formájában is. Az olasz-magyar koprodukciós  Gluck Orpheo filmben valamint Tony Palmer 2007 decemberében bemutatott Vaughan Williams filmjében vezényel. Az elmúlt években a Duna Televíziónak. Filmet készített Lisztről, Chopinről, Schubertről, Schumannról, Debussyről, Kodályról. 2005-ben a "Mindentudás egyetemén" tartott előadást Lisztről. 1992-ben videó felvétel készült az olasz RAI- nak Rómában a komplett Beethoven  hegedű-zongora szonátákból Uto Ughi hegedűművésszel.

Kamarazene partnerei közt szerepeltek  Mstislav Rostropovizs, Yo-yo Ma,  Isaak Stern,, Henryk  Szering,  Jozsef Szigeti, Yuri Bashmet,  Dietrich -Fischer Diskau. Stb.

2003-tól  rendszeresen közös  produkcióban lép fel Tunyogi Henriett balett művésznővel, így Magyar országon, Olasz országban, Spanyol országban,  Izraelben, Japánban, Kínában. 2004 óta negyedszer kaptak meghívást a Budapesti Tavaszi Fesztiválra.

2003-ban "A Zenén Túl" címmel megjelent könyve.2005-ben  "Beszélgetés Tamás Vásáryval" címmel Thomas Böttger irt róla könyvet, ami Németországban jelent meg. 

Kitüntetései: Bach és Paderevszki érmek (medals) London, a londoni Royal College  of  Music, valamint a Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja. Művészetek Érdemrendjének Tiszti fokozata (Chevalier des arts et lettres ) Franciaország. Magyarországon a Magyar Érdemrend Középkeresztje, Kossuth díj, Millenáris Kölcsey díj, 2 Köztársasági Elnöki Arany érem, Magyar Örökség díj  

2006-ban megalapította a Kodály Zoltán Világifjúsági Zenekart. 2007-ban Magyar országon és Belgiumban turnéztak. 2008 nyarára 2 hetes európai turné van tervbe véve.

Tanulmányok:
1994-98 Pécsi Művészeti Szakközépiskola
1998-2002 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
2002 Zeneművészeti Főiskola, München, poszgraduális kurzus
2003 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, DLA képzés

Versenyek, ösztöndíjak:
1996 Nemzetközi Fuvolaversenyen, 5.hely, Cremona
1999 Nyári Akadémia Semmeringen, 1.díj, Prága-Bécs-Budapest
2001 Országos Hartai Fuvolaversenyen 1.díj
2001 Nemzetközi Prágai TavaszFuvolaverseny 1.díj,valamint Prága különdíja,a legfiatalabb döntősnek járó Mahler-díj
2001 Kobei Nemzetközi Fuvolaverseny, Japán - 2.díj
2002 Markneukircheni Nemzetközi Fuvolaverseny 2.díj, Németország
2003 Franz Schubert und die Musik der Moderne Nemzetközi Kamaraversenyen a fuvola-zongora duó kategóriában Mali Emesével 2.díj
2003 Fischer Annie Zenei Előadóművészeti Ösztöndíj

Szakmai tevékenységek:
Többszörös részvétel Emmanuel Pahud és William Bennett mesterkurzusain
2002 Paula Robison fuvolaművésznő meghívása, Boston
2002 Magyar Rádió Zenekara, 1.fuvolista

Gyulán született 1810. november 7-én. Szülőháza, az Apor tér 7. szám alatti klasszicista stílusú épület ma is áll, benne az Erkel Ferenc Emlékmúzeumot rendezték be.

Gyula a XIX. században többnemzetiségű, kedves kisváros volt alig néhány ezer német, román, magyar lakossal. A város zenei életében fontos szerepet töltött be karnagyként és tanítóként Erkel József (1787-1855). Amikor nősülésre adta a fejét, az uradalmi tiszt lányát, Ruttkay Klára Teréziát (1790-1865) vette nőül. Házasságukból két leánygyermek és nyolc fiúgyermek született. A másodszülött Ferenc a fiúk közt a legidősebb volt.

A kisfiú a németgyulai és magyargyulai elemi iskolákban kezdte tanulmányait. A zene természetes részét képezte életének, hiszen apja és nagyapja is jól képzett zenész volt. Ferenc ügyesen zongorázott és a tudományát be is mutatta a gyulai közönségnek.

Nagyváradon, majd a pozsonyi bencéseknél végezte gimnáziumi tanulmányait. Zenei képzése jó kezekbe került a kiváló zenepedagógus hírében álló Klein Henriknél. A zeneelméleti és zongoratanulmányok mellett életre szóló zenei élmények, hatások érték: a verbunkos zene, Bihari János hegedűjátéka, Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka.

Zenei képzettségével és szép emlékeivel 18 évesen felkerekedett, hogy Csáky Kálmán grófnál Kolozsvárott zongoratanár legyen. Az ott töltött évek alatt barátságot kötött Heinisch Józseffel és megismerkedett a magyar opera első, áttörést jelentő, de mégiscsak kezdetleges alkotásaival. Erkel eközben tanított és fejlesztette magát.

1834-ben lehetősége nyílt bemutatni zongoratudását a pesti Nemzeti Kaszinóban. Igen pozitív kritikákat, kifejezetten dicsérő szavakat kapott előadása. Kis kitérővel visszatért a fővárosba. 1835-től karnagyi állást vállalt a Budai Magyar Színjátszó Társulatnál. 25 évesen már operát is vezényelt. Következő évben átszerződött a pesti Német Színházhoz, onnan viszont áthívták az időközben felépült Pesti Magyar Színházhoz. 1838-tól már ott dolgozott karmesterként. Az első hónapokban népszerű külföldi szerzők műveit vezényelte, de megérezvén a magyar közönség óhaját maga is komponálni kezdett. Magánélete is átalakulóban volt. 1839-ben házasságot kötött Adler Adéllal.

1840-ben elkészült Bátori Mária című operájával. Ezzel a magyar operatörténetben megszületett az első magyar nemzeti opera. Megtisztelő, hogy a Nemzeti Színház névadó ünnepségén 1840. augusztus 8-án hangozhatott el először. A siker és a vágy, hogy még tökéletesebbet alkosson, további komponálásra ösztönözte Erkelt. Nemzeti Színházi állásával révbe ért. Egyre közismertebb, egyre népszerűbb szereplője lett a magyar zenei életnek. Az operatörténet szempontjából igazán jelentős Erkel-művek (Hunyadi László, Bánk bán) ezután keletkeztek.

Erkel életműve több más szempontból is fontos. Amikor Bartay András pályázatot írt ki Vörösmarty Mihály Szózatának megzenésítésére, Erkelt a bírálóbizottságba hívta, ezért a zeneszerző nem indulhatott a megmérettetésen. Zenét viszont ő is komponált a Szózathoz, amit a pályázaton kívül később be is mutatott. Nem volt akkora siker, mint a pályadíjat elnyert Egressy Béni műve, de a nemzeti zenék komponálása szempontjából jelentőséggel bírt. Néhány hónappal később Bartay András Kölcsey Hymnusának megzenésítésére is pályadíjat tűzött ki. A népes bírálóbizottságban Erkel nem szerepelt, ezért - jeligésen, mint a többi pályázó - beküldhette ő is alkotását, ami végül méltán nyerte el a magyar közönség tetszését. Ma is Erkel alkotása a hivatalos magyar Himnusz zenéje. Ismerve a politikai helyzetet, látva, hogy a magyar az Osztrák-Magyar Monarchia elnyomottja, elképzelhetjük a nép életérzését. Feltételezhetően Erkel Ferenc is hasonlóan érzett. Nem valószínű, hogy nagyon ösztökélni kellett volna arra, hogy a Hymnushoz zenét komponáljon, hiszen a Szózat esetében még elnyert Egressy Béni műve, de a nemzeti zenék komponálása szempontjából jelentőséggel bírt. Néhány hónappal később Bartay András Kölcsey Hymnusának megzenésítésére is pályadíjat tűzött ki. A népes bírálóbizottságban Erkel nem szerepelt, ezért - jeligésen, mint a többi pályázó - beküldhette ő is alkotását, ami végül méltán nyerte el a magyar közönség tetszését. Ma is Erkel alkotása a hivatalos magyar Himnusz zenéje. Ismerve a politikai pályázaton kívül is megtette. Az ünnepségeken énekelt császárhimnusz egy nemzeti érzésekkel teli magyar zeneszerző lelkét meglehetősen bánthatta.

Erkel nemzeti operái is azt mutatják, hogy a zenét, mint egy csendes kulturális forradalom eszközét fel lehet használni az idegen elnyomás ellen. A Hunyadi LászlóBátori Máriánál lényegesen jobban sikerült mű az első igazán magyar nemzeti opera. 1844. január 27-i bemutatója ezért is volt különleges alkalom. A

A forradalomig Erkel folyamatosan komponált (pl. népszínművekhez zenét), de maradt arra is ideje, hogy a Pest-Budai Hangászegyesület karnagyi teendőit elvállalja. Újabb operákat nem írt abban az időben. A hazánkban vendégszereplő Anne de La Grange operaénekesnő számára a Hunyadi László című operában Szilágyi Erzsébet korábbi áriája helyett egy nehezebb, de szebb áriát komponált. A siker elsöprő volt. Az ária azóta a La Grange nevet viseli.

Erkel közéleti tevékenysége jelentős volt. 1853-ban néhány kiváló muzsikussal életre hívták a Filharmóniai Társaságot. Közben a Pesti Sakk-kör létrehozásán is fáradozott, de az még váratott magára. Ami magánéletét illeti, rövid idő alatt elveszítette édesapját, lányát, Ilonát és öccsét, Józsefet. Házassága felbomlott, felesége visszaköltözött Gyulára. Abból az időszakból a fuvolaművész-zeneszerző Doppler testvérekkel közösen komponált Erzsébet című operáját említhetjük meg, amelynek bemutatójára 1857-ben került sor. Erkel a II. felvonást készítette.

Következő operáján hosszú ideig dolgozott, majd 1861. március 9-én végül bemutatták. Ez a műve a Bánk bán volt. Az anekdoták szerint Erkel egy fa alatt komponálta az operát. A fa már-már élettelen maradványa Gyulán a néhai kastélyparkban (ma a Várfürdő területe) található.

1862-ben bemutatták vígoperáját, a Saroltát. Következő operája a kiegyezés évében bemutatott Dózsa György nem aratott viharos sikert.

A magyarországi zenei élet kiválóságai sokszor határainkon túl képezték magukat. Erre a problémára gyógyírként hatott a Zeneakadémia megnyitása 1875. október 14-én. A színvonalas hazai zeneoktatást célul kitűző intézmény elnöke Liszt Ferenc, első igazgatója Erkel Ferenc lett. Mellettük az első tanárok: Volkmann Róbert, id. Ábrányi Kornél, Nikolits Sándor.

Erkel 1874-ben elkészült következő operájával. A Brankovics György bemutatójára a Nemzeti Színházban került sor. Az 1880-ban befejezett Névtelen hősökére szintén, de már nem sokat kellett várni arra, hogy az operának saját kőszínháza legyen.

A Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitója új korszakot nyitott a magyar operajátszás történetében. Az István király című operát 1885. március 15-én már a klasszikus zene új fellegvárában mutatták be. Ezt a művet nem szokás Erkel Ferenc önállóan készített operái közé sorolni, hiszen az - addigra már érett zeneszerzővé vált - gyermekei, Elek (1843-1893) és főleg Gyula (1842-1909) komponálták jelentős részét. Erkel házasságában 9 gyermek született. Negyedik fia, Sándor (1846-1900) kora egyik legnagyobb karmestere lett.

Az öregedő Erkel lemondott a Zeneakadémia igazgatói posztjáról, majd tanári állásáról. A zongoraművész-karmester 80. születésnapján még utoljára fellépett. A barátok és vetélytársak lassan mind elmentek. Neki az a szerencse jutott, hogy a XIX. század java részét megélhette. Zenész fiakat nevelt, a zenéért élt és tett is, amit tehetett.

Operákon kívül karműveket, dalokat, kísérőzenéket, zongoradarabokat, zenekari műveket is komponált. Gazdag életműve példaértékű.

1893. június 15-én hunyt el. Szülővárosában szobrot állítottak emlékére.

Carl Reinecke