KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT KFT. 6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22. Ügyvezető igazgató: Gerhát László TEL/FAX: 06-76/ 481-710
MOBIL: 06-20/ 3230-001
Zenekari titkár: Mobil: 06-20/8099121 E-mail: kszztitkar@gmail.com
2010. június 28.
hétfő 20 óra
Kodály Fesztivál Református Újkollégium
Műsoron:
Kodály Zoltán: Nyári este
Erkel Ferenc: Bánk bán -részletek
Smetana: Moldva Borodin: Polovec táncok
közreműködnek: Molnár András-Kossuth-díjas operaénekes Tóth János-Liszt-díjas operaénekes vezényel: Gerhát László
Molnár András (tenor) magánénekes
Budapesten
született 1948-ban. Zenei tanulmányait a Magyar Rádió Gyermekkórusában
kezdte, ahol tíz évig hegedülni is tanult, majd magánúton képezte tovább
magát, mestere a mai napig Kaposy Margit. 1979 januárjától a Magyar
Állami Operaház magánénekese, a színház egyik vezetõ mûvésze. A hosszú
évek óta a teljes Wagner repertoár tenorszerepeinek szinte kizárólagos
birtokosa, de fellép Mozart és Verdi operákban is. Hazai szereplésein
kívül megismerhette a brüsszeli, zürichi, bonni, berlini, bayreuthi,
londoni, madridi, prágai, moszkvai koncert- és operalátogató közönség.
Énekelt Ferencsik János, Doráti Antal, Solti György, Giuseppe Patané,
Lamberto Gardelli, Nikolaus Harnoucourt, Jurij Szimonov keze alatt. Fõbb
szerepei: Florestan (Beethoven: Fidelio), Hermann (Csajkovszkij: Pikk
dáma), Hunyadi László, Bánk bán, Titus (Mozart: Titus kegyelme), Tamino
(Mozart: A varázsfuvola), Radames, Don Carlos, Tannhäuser, Lohengrin,
Siegmund, Siegfried, Trisztán, Walter von Stolzing, Parsifal.
Tóth János (bariton) magánénekes
Herenden
született, 1955-ben, mûvészcsaládban. Zenei és középiskolai
tanulmányait Veszprémben végezte, ahol elõször hegedülni, majd énekelni
tanult. 1974-1975-ben a Honvéd Mûvészegyüttes kórusában énekelt.
1975-1982 között elvégezte a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola
ének-mûvésztanári és opera tanszakát, tanára Keönch Boldizsár volt. A
Magyar Állami Operaházban 1981-ben debütált, a Porgy és Bess Jackjeként.
1982-tõl operaházi tag lett. Elsõ jelentõs sikerét a Sevillai borbély
Békés András által 1986-ban rendezett felújításában aratta Bartolo
szerepében. Azóta számos nagysikerû és egyedien átgondolt alakítás
fûzõdik a nevéhez. Többek között: Wozzeck, Scarpia (Puccini: Tosca),
Cipolla (Vajda: Mario és a varázsló), Alberich (Wagner: A nibelung
gyûrûje). 1990-tõl operarendezõként is dolgozik, fontosabb munkái: Bánk
bán, Márta, A cigánybáró, Nabucco.
Kodály Zoltán
Kodály
Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály
Frigyes
(1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta,
majd Nagyszombat
állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina
(1857-1935),
egy lengyel származású vendéglős lánya volt.
A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki
főgimnáziumban
(1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen
érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, a Pázmány Péter
Tudományegyetem magyar-német szakára, valamint az Eötvös Kollégiumba.
Az
egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia
zeneszerző tanszakára is. Zeneszerzéstanára Hans Koessler volt. Az
iskola
hangversenyein bemutatták d-moll nyitányát (1898) és Esz-dúr
trióját (1899). 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát.
Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes
ismétlőként.
Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta
1906-ban.
Ugyanekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, s ennek
hatására
döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején
ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor
vette
kezdetét életre szóló barátságuk.
1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen
zongora
kísérettel ellátva. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári
estét. Ezután fél éves berlini és párizsi tanulmányútra indult.
Itt
ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével. 1907-től a Zeneakadémia
zeneelmélet, 1908-tól zeneszerzéstanárává nevezték ki.
1910. március 17-én, első szerzői estjén hangszeres kompozíciókkal
állt a
nagyközönség elé. Augusztus 3-án feleségül vette Sándor Emmát.
1909-1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat,
zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például hegedű-gordonka
Szonátája (1914), vagy gordonkára írt Szólószonátája
(1915).
Vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére
törekedett. Nem véletlen, hogy egyik dalsorozatának a Megkésett
melódiák címet
adta. Kodály ugyanis a magyar klasszikus költők: Arany János,
Kisfaludy
Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály,
Balassi
Bálint verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát,
amely még
a költők életében nem létezett. De a kortárs irodalom is felkeltette
érdeklődését: Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja,
Balázs
Béla vagy Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak
köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését
is.
Az I. világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését
akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért
ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a
Zenei
Szemle című folyóiratok számára. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a
Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. Bartók társaságában
tagjai
lehettek a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak. 1920-1923 között
nem
írt új műveket.
1923-ban, két hónap alatt készítette el Pest, Buda és Óbuda
egyesítésének 50.
évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok
alatt
Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban
Corvin-koszorú
kitüntetéssel ismerték el.
Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár nemcsak a
közvélemény nagyobb részét állította Kodály mellé, de a tanítványok
seregét
is vonzotta. Kodály szellemi támogatásával és az ő népnevelő-népművelő
eszméinek jegyében hozta létre a harmincas évek közepén a Magyar Kórus
és az
Énekszó című folyóiratot. Mindkettő a katolikus egyházzene
megreformálására,
valamint a zenei nevelés színvonalának emelésére vállalkozott. Kodály
úgy
döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál műveket. A Háry
János
daljáték (1925-27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai
táncok (1933).
A Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is
eljutott.
A Felszállott a páva (1938-39) és a Concerto (1934)
eleve
külföldi megrendelésre készült: előbbi az amsterdami Concertgebouw,
utóbbi a
Chicagói Filharmonikusok ötven éves jubileumára.
A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is
valóra
válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az
Operaházban.
1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a
Magyar
népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet
vállalt
néhány kitűnő magyar énekművész.
A nagy változást a Székely fonó hozta, amelynek zenei anyaga
már
kizárólag népdalra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar
költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A
magyar
népzene című népzene-történeti összefoglalását. Kodály arra is
rávilágított,
hogy zenetörténeti emlékek hiányában a magyar zenetörténeti kutatás
legfontosabb segédtudománya a zenei néprajz, és ezzel Magyarországon
is
meghonosított egy új diszciplínát, az összehasonlító népzenetudományt.
A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő „zenei
belmissziónak”
tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), s felvettette
az
óvodai zeneoktatás ötletét is (Zene az óvodában, 1941). E munkával
párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára:
elsőként a
kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica (négy kötet,
1937-1942)
látott napvilágot. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve:
az
általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a
főváros részéről is támogatást kapott. 1938-ban harminckét vezető
értelmiségi
társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények
ellen.
1940-ben Norvégia német megszállása feletti döbbenet hatására
zenésítette meg
Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat. Forradalmi Petőfi-kórusai
(Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) pedig a magyar kulturális
és
nemzeti függetlenség eszméjét hirdette egy olyan korban, amely egyre
inkább
kiszolgáltatta magát az elnyomó német hatalmaknak.
1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a
Zeneakadémián;
a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tűntette ki. A Magyar
Dalegyesületek Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé
nyilvánította.
1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes
tagjává
választotta, 1946-1949 között igazgatója volt. 1944-ben és 1945-ben
zsidókat
próbált menekíteni.
1944-45 fordulóján végül Kodály is egy
budapesti zárda
pincéjébe kényszerült- itt keletkezett békéért könyörgő
zenekarra, orgonára
és kórusra komponált miséje a Missa brevis, (ennek 1942-ben már
galyatetői pihenése alatt elkészült orgonaszóló-változata az
Organoedia,
amelyet az ostrom alatt orgona-kórus ill. zenekar-kórus faktúrát
adott) amely
végül az 1945. februári ostrom utáni főváros első bemutatójaként 1945.
február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában.
A 2. világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az
ország
szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar
Művészeti
Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé, valamint
nemzetgyűlési
képviselőjévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola
igazgatósági tanácsának elnökévé. 1947-ben, a Szovjetunióban, 1948-ban
és
1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt, 1965-ben két hónapot
töltött
Amerikában. Népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és
nemzetközi
kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951,
1957).
Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel ¾ 6-kor, szívroham
következtében
hunyt el Budapesten.
(forrás:Argumentum Kiadó)
Smetana
Frigyes, cseh zongoraművész és zeneszerző,
szül. Leitomischlben 1824 márc. 2., megh. Prágában 1884 máj. 12. Proksch
tanítványa, utóbb Liszt környezetében élt, kinek támogatásával sikerült
zeneiskolát nyitnia. 1856. a gotenburgi filhamoniai társulat igazgatója
lett,
1861. svéd hangverseny körútja után Prágában települt le, hol 1866. a
cseh
nemzeti szinház karnagya lett. 1874. le kellett mondania, mert hallását
elvesztette. S. nemzetének egyik legnagyobb zeneköltője, de a
világ-zeneirodalom nagyságai közt is számot tesz; számos mesterműve való
abból
az időszakból, mikor külső hallását elvesztette. 8 operát irt cseh
szövegre: Az
eladott menyasszony (1860); A brandenburgiak Csehországban (1866);
Dalibor
(1868); Két özvegy (1874); A csók (1876); A titok (1878); Libussa
(1881); Az
ördög sziklája (1882). Szimfonikus költeményei: Wallenstein tábora; III.
Rikárd; Hazám (Ma vlast) ciklus 6 ily műből (Moldova, Vijelehrad, Sárka,
Csehország ligeteiből és mezeiről, Tabor, Blanik); Diadal-szimfonia
(1853);
Prágai farsang. Vonósnégyesei: E-moll (életem) és C-moll. Van
zongoratriója,
ünnepi indulója Shakspere születésének 300. fordulójára, karénekei, sok
zongoraszerzeménye stb.
/Forrás:
Pallas Nagylexikon/
Smetana az 1874-79-es években „Hazám” címmel
hat szimfonikus költeményből álló sorozatot komponált. Ezeket a
kompozíciókat
Csehország természeti szépségei, történelme és mondavilága inspirálta. A
ciklus
második darabja a Moldva (Vltava) Smetana így foglalta össze a
kompozíció
tartalmát: „A darab a Moldva folyását ábrázolja, amint elindul két
forrásából a
„hideg” és a „meleg” Vltava, majd egyesül a két folyó. Erdőkön és
mezőkön át
folyik, keresztül a vidéken, ahol éppen vidám ünnepséget tartanak;
holdvilágnál,
amint a vízi sellők táncolnak; sziklák alatt, ahol büszke várak, paloták
és
romok merednek az égnek. Vadul kavarog a víz a Szt. János-örvényben,
majd
széles mederben hömpölyög Prága felé közeledvén. Feltűnik Vyąehrad vára,
majd a
folyó eltűnik a messzeségben, mielőtt az Elbába ömlenék”. Smetana
mindezt
gondosan feltüntette partitúrájában, de pusztán a zenét hallgatva sem
tévedhetünk el. A változatos tájakat és eseményeket a híres
Moldva-dallam
foglalja egységbe; ezt a dallamot egy svéd népdalból alakította ki
Smetana, aki
az 1850-es évek második felében egy ideig Svédországban élt. A
kompozíció
1874-ben keletkezett, bemutatója 1875 áprilisában volt. Erkel
Ferenc
Gyulán született 1810. november 7-én.
Szülőháza, az Apor tér 7.
szám alatti klasszicista stílusú épület ma is áll, benne az Erkel Ferenc
Emlékmúzeumot rendezték be.
Gyula a XIX. században
többnemzetiségű, kedves kisváros volt
alig néhány ezer német, román, magyar lakossal. A város zenei életében
fontos
szerepet töltött be karnagyként és tanítóként Erkel József (1787-1855).
Amikor
nősülésre adta a fejét, az uradalmi tiszt lányát, Ruttkay Klára Teréziát
(1790-1865) vette nőül. Házasságukból két leánygyermek és nyolc
fiúgyermek
született. A másodszülött Ferenc a fiúk közt a legidősebb volt.
A kisfiú a németgyulai
és magyargyulai elemi iskolákban kezdte
tanulmányait. A zene természetes részét képezte életének, hiszen apja és
nagyapja is jól képzett zenész volt. Ferenc ügyesen zongorázott és a
tudományát
be is mutatta a gyulai közönségnek.
Nagyváradon, majd a
pozsonyi bencéseknél végezte gimnáziumi
tanulmányait. Zenei képzése jó kezekbe került a kiváló zenepedagógus
hírében
álló Klein Henriknél. A zeneelméleti és zongoratanulmányok mellett
életre szóló
zenei élmények, hatások érték: a verbunkos zene, Bihari János hegedűjátéka,
Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka.
Zenei
képzettségével és szép emlékeivel 18 évesen felkerekedett,
hogy Csáky Kálmán grófnál Kolozsvárott zongoratanár legyen. Az ott
töltött évek
alatt barátságot kötött Heinisch Józseffel és megismerkedett a magyar
opera
első, áttörést jelentő, de mégiscsak kezdetleges alkotásaival. Erkel
eközben
tanított és fejlesztette magát.
1834-ben lehetősége
nyílt bemutatni zongoratudását a pesti
Nemzeti Kaszinóban. Igen pozitív kritikákat, kifejezetten dicsérő
szavakat
kapott előadása. Kis kitérővel visszatért a fővárosba. 1835-től karnagyi
állást
vállalt a Budai Magyar Színjátszó Társulatnál. 25 évesen már operát is
vezényelt. Következő évben átszerződött a pesti Német Színházhoz, onnan
viszont
áthívták az időközben felépült Pesti Magyar Színházhoz. 1838-tól már ott
dolgozott karmesterként. Az első hónapokban népszerű külföldi szerzők
műveit
vezényelte, de megérezvén a
magyar közönség óhaját maga is komponálni kezdett.
Magánélete is átalakulóban volt. 1839-ben házasságot kötött Adler
Adéllal.
1840-ben elkészült Bátori
Mária című operájával. Ezzel a
magyar operatörténetben megszületett az első magyar nemzeti opera.
Megtisztelő,
hogy a Nemzeti Színház névadó ünnepségén 1840. augusztus 8-án
hangozhatott el
először. A siker és a vágy, hogy még tökéletesebbet alkosson, további
komponálásra ösztönözte Erkelt. Nemzeti Színházi állásával révbe ért.
Egyre
közismertebb, egyre népszerűbb szereplője lett a magyar zenei életnek.
Az
operatörténet szempontjából igazán jelentős Erkel-művek (Hunyadi
László,
Bánk bán) ezután keletkeztek.
Erkel életműve több más
szempontból is fontos. Amikor Bartay
András pályázatot írt ki Vörösmarty Mihály Szózatának
megzenésítésére,
Erkelt a bírálóbizottságba hívta, ezért a zeneszerző nem indulhatott a
megmérettetésen. Zenét viszont ő is komponált a Szózathoz, amit a
pályázaton kívül később be is mutatott. Nem volt akkora siker, mint a
pályadíjat elnyert Egressy Béni műve, de a nemzeti
zenék komponálása
szempontjából jelentőséggel bírt. Néhány hónappal később Bartay András
Kölcsey Hymnusának
megzenésítésére is pályadíjat tűzött ki. A népes bírálóbizottságban
Erkel nem
szerepelt, ezért - jeligésen, mint a többi pályázó - beküldhette ő is
alkotását, ami végül méltán nyerte el a magyar közönség tetszését. Ma is
Erkel
alkotása a hivatalos magyar Himnusz zenéje. Ismerve a politikai
helyzetet, látva, hogy a magyar az Osztrák-Magyar
Monarchia elnyomottja,
elképzelhetjük a nép életérzését. Feltételezhetően Erkel Ferenc is
hasonlóan
érzett. Nem valószínű, hogy nagyon ösztökélni kellett volna arra, hogy a
Hymnushoz
zenét komponáljon, hiszen a Szózat esetében még elnyert Egressy Béni műve, de a nemzeti
zenék komponálása
szempontjából jelentőséggel bírt. Néhány hónappal később Bartay András
Kölcsey Hymnusának
megzenésítésére is pályadíjat tűzött ki. A népes bírálóbizottságban
Erkel nem
szerepelt, ezért - jeligésen, mint a többi pályázó - beküldhette ő is
alkotását, ami végül méltán nyerte el a magyar közönség tetszését. Ma is
Erkel
alkotása a hivatalos magyar Himnusz zenéje. Ismerve a politikai
pályázaton kívül is
megtette. Az ünnepségeken énekelt császárhimnusz egy nemzeti érzésekkel
teli
magyar zeneszerző lelkét meglehetősen bánthatta.
Erkel nemzeti operái is
azt mutatják, hogy a zenét, mint egy
csendes kulturális forradalom eszközét fel lehet használni az idegen
elnyomás
ellen. A Hunyadi LászlóBátori Máriánál lényegesen jobban
sikerült mű az
első igazán magyar nemzeti opera. 1844. január
27-i bemutatója ezért is volt
különleges alkalom. A
A forradalomig Erkel
folyamatosan komponált (pl. népszínművekhez
zenét), de maradt arra is ideje, hogy a Pest-Budai Hangászegyesület
karnagyi
teendőit elvállalja. Újabb operákat nem írt abban az időben. A hazánkban
vendégszereplő Anne de La Grange operaénekesnő számára a Hunyadi
László
című operában Szilágyi Erzsébet korábbi áriája helyett egy nehezebb, de
szebb
áriát komponált. A siker elsöprő volt. Az ária azóta a La Grange
nevet
viseli.
Erkel közéleti
tevékenysége jelentős volt. 1853-ban néhány
kiváló muzsikussal életre hívták a Filharmóniai Társaságot. Közben a
Pesti
Sakk-kör létrehozásán is fáradozott, de az még váratott magára. Ami
magánéletét
illeti, rövid idő alatt elveszítette édesapját, lányát, Ilonát és
öccsét,
Józsefet. Házassága felbomlott, felesége visszaköltözött Gyulára. Abból
az
időszakból a fuvolaművész-zeneszerző Doppler testvérekkel közösen komponált Erzsébet
című operáját említhetjük meg, amelynek bemutatójára 1857-ben került
sor. Erkel
a II. felvonást készítette.
Következő operáján
hosszú ideig dolgozott, majd 1861. március
9-én végül bemutatták. Ez a műve a Bánk bánvolt.
Az anekdoták szerint
Erkel egy fa alatt komponálta az operát. A fa már-már élettelen
maradványa
Gyulán a néhai kastélyparkban (ma a Várfürdő területe) található.
1862-ben bemutatták
vígoperáját, a Saroltát. Következő
operája a kiegyezés évében bemutatott Dózsa György nem aratott viharos
sikert.
A magyarországi zenei
élet kiválóságai sokszor határainkon túl
képezték magukat. Erre a problémára gyógyírként hatott a Zeneakadémia
megnyitása 1875. október 14-én. A színvonalas hazai zeneoktatást célul
kitűző
intézmény elnöke Liszt Ferenc, első igazgatója Erkel Ferenc lett.
Mellettük az
első tanárok: Volkmann Róbert, id. Ábrányi Kornél, Nikolits Sándor.
Erkel 1874-ben
elkészült következő operájával. A Brankovics
György bemutatójára a Nemzeti Színházban került sor. Az 1880-ban
befejezett
Névtelen hősökére szintén, de már nem sokat kellett várni arra, hogy az
operának saját kőszínháza legyen.
A Magyar Királyi
Operaház 1884-es megnyitója új korszakot
nyitott a magyar operajátszás történetében. Az István király című
operát
1885. március 15-én már a klasszikus zene új fellegvárában mutatták be.
Ezt a
művet nem szokás Erkel Ferenc önállóan készített operái közé sorolni,
hiszen az
- addigra már érett zeneszerzővé vált - gyermekei, Elek (1843-1893) és
főleg
Gyula (1842-1909) komponálták jelentős részét. Erkel házasságában 9
gyermek
született. Negyedik fia, Sándor (1846-1900) kora egyik legnagyobb
karmestere
lett.
Az öregedő Erkel
lemondott a Zeneakadémia igazgatói posztjáról,
majd tanári állásáról. A zongoraművész-karmester 80. születésnapján még
utoljára fellépett. A barátok és vetélytársak lassan mind elmentek. Neki
az a
szerencse jutott, hogy a XIX. század java részét megélhette. Zenész
fiakat
nevelt, a zenéért élt és tett is, amit tehetett.
Operákon kívül
karműveket, dalokat, kísérőzenéket,
zongoradarabokat, zenekari műveket is komponált. Gazdag életműve
példaértékű.
1893. június 15-én hunyt
el. Szülővárosában szobrot állítottak
emlékére.
ALEKSZANDER PORFIRJEVICS BORODIN (1833—1887)
Pétervárott született. Mielőtt
zeneszerző
lett, orvosi pályán működött. Bár már ifjúkorában Glinka lelkes híve
volt és
tizenöt éves korától kezdve zenét is írt, hivatásszerűen csak Balakirev
ösztönzésére kezdett muzsikával foglalkozni. 1859—62 között
nyugat-európai
tanulmányútján megismerkedett az új európai zenével. Majd az Ötök
csoportjának
tagja lett. I. szimfóniája az 1869-es bemutatón nagy sikert aratott.
Ettől az
időtől kezdve foglalkozott Igor herceg című operájával. A munka egész
életén
végigkísérte. 1877-ben személyes kapcsolatba került Liszttel, s ez a
találkozás
mindkettőjükre igen gyümölcsözően hatott. Élete utolsó éveit depresszió
árnyékolta be.
A Polovec táncok Borodin Igor herceg c. operájának III. felvonásában
egy híres balett-jelenet kísérőzenéjeként hangzik el, amelyet gyakran
szólaltatnak meg szimfonikus zenekarok is koncertjeiken. A táncot
eredetileg Koncsak kán utasítására rabszolgák és rabnők adják elő, hogy
felvidítsák a fogságba esett Igor herceget és kíséretét. Az Igor herceg
magyar vonatkozására Papp Márta zenetörténész 1985-ben, A hét zeneműve
című rádióelőadásában hívta fel a zenebarátok figyelmét. A jelenet
címében szereplő szláv eredetű polovec szó magyar megfelelője: kunok. Az
egykor törökül beszélő nomád nép Szibéria felől vándorolva a XXI.
század közepén érte el a Volgát és megütközött az orosz hadakkal.
Leghíresebb vezérük Koncsak volt. A XII. és a XIII. század fordulóján
azonban a mongolok nyomására a kunok tovább vándoroltak, ekkor települt a
polovecek egy része a mai Jászkunság területére. Tudta ezt Borodin is,
ezért Hunfalvy Pál néprajzkutatóhoz fordult segítségért. Hunfalvy
azonban nem tudott autentikus zenei példákkal szolgálni az orosz
zeneszerzőnek, mert akkorára a polovecek már beolvadtak a magyarok közé
és zenéjük is a magyarokéval megegyezővé vált. Ezután döntött Borodin -
akiben apai ágon előkelő tatár vér is csörgedezett - úgy, hogy saját,
keleties hangzású dallamait használja fel a Polovec táncokban.
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.
További információkÉrtem
Süti („cookie”) Információ
Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.
1. „Sütik” használatának szabályzata
Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.
2. Mik azok a „sütik”?
A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
3. Mire használhatók a „sütik”?
A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.
4. Milyen „sütikkel” találkozhat?
A weboldalak kétféle sütit használhatnak:
- Ideiglenes „sütik”, melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt.
- Állandó „sütik”, melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli.
- Harmadik féltől származó „sütik”, melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:
Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.
Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:
Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)
Funkcionális „sütik”:
E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.
Célzott vagy reklám „sütik”:
Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.
5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?
A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.
6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?
A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:
- A felhasználó igényeihez igazított tartalmak, szolgáltatások, termékek megjelenítése.
- A felhasználó érdeklődési köre szerint kialakított ajánlatok.
- Az ön által kért esetben a bejelentkezés megjegyzése (maradjon bejelentkezve).
- Internetes tartalmakra vonatkozó gyermekvédelmi szűrők megjegyzése (family mode opciók, safe search funkciók).
- Reklámok gyakoriságának korlátozása; azaz, egy reklám megjelenítésének számszerű korlátozása a felhasználó részére adott weboldalon.
- A felhasználó számára releváns reklámok megjelenítése.
- Geotargeting
7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.
A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.
Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.
8. A „sütik” kezelése, törlése
A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.
- A beállítási lehetőségek általában a böngésző „Opciók” vagy „Beállítások” menüpontjában találhatók. Mindegyik webes kereső különböző, így a megfelelő beállításokhoz kérjük. használja keresője “Segítség” menüjét, illetve az alábbi linkeket a sütik beállításainak módosításához:
- Az anonim Google Analitika „sütik” kikapcsolásához egy úgynevezett „Google Analytics plug-in”-t (kiegészítőt) telepíthet a böngészőjébe, mely megakadályozza, hogy a honlap az Önre vonatkozó információkat küldjön a Google Analitikának. Ezzel kapcsolatban további információkat az alábbi linkeken talál: