Georg Friedrich Händel (1685-1759)

Händel - élete:

Händel - művei:

Händel mítosza közvetlenül a halála után tovább élt. Lehet, hogy ez csak angol mentalitás? Szobrot kapott, műveit zenetörténészek méltatták és elemezték, születésének centenáriumára ünnepségeket rendeztek. Mindezt vajon miért?

Nagy mennyiségű műveinek sora igencsak sokrétű – talán ezért. De nem a mennyiség számít. Az oratóriumaiban és operáiban, ebben a műfajban alkotott talán akkorát, mint senki más. Romain Rolland írta, hogy a Händel-oratóriumok csak abban különböznek az operáitól, hogy fokozott mértékben zenedrámák. Ráadásul a bibliai történeteket az angol polgárság a saját életére értelmezte, így a nemzettudat növelésére igencsak alkalmasak voltak.

Első angol nyelvű oratóriuma az Eszter. Az öt énekhangra komponált mű engem meglepett: régebben nem ismertem, most pedig majdhogynem a legszebb Händel-oratóriumnak tűnik. És következett sorban (csak a legnagyobbakat, a számomra legkedvesebbeket említem: ezekből is van rendesen) a Saul, az Izrael Egyiptomban, a már említett Messiás, a Sámson, a Judás Makkabeus, a 32 nap alatt készült Józsua, és a 65 éves korában komponált Jephta (lehet, hogy ez a legszebb?), amelynek megalkotásakor következik be nagy tragédiája, szeme világának elvesztése. És ez az a mű, amely a nagy bécsi klasszikusokhoz vezető utat kijelöli.

Nagyszerűek versenyművei (én elsősorban oboaversenyeit és az orgonaversenyeket szeretem), valamint zenekari művei. Remélem, sokan ismeritek a népszerű Vízizené-t és a Tüzijáték-szvitet. Képzeljétek csak el a Temzén a hajókat kellően kivilágítva, mindegyiken más hangszercsoport, és ezek egymással mintegy beszélgetnek. Szenzációs lehetett! Nem csodálom, hogy a király, de a polgárság körében is óriási sikert arattak.

/Forrás:kvíz-kaszino/

---

---

Messiás

Händel 1741 augusztusától foglalkozott a Messiás megzenésítésével, és mindössze huszonnégy nap alatt (augusztus 22-szeptember 14. között) készült el vele (igaz, kölcsönzött a saját korábbi darabjaiból részeket).  Händel 1741 novemberében utazott Dublinbe, és a Messiást 1742. április 13-án mutatta be egy újonnan megnyitott koncertteremben (Neal's Music Hall). Az előadást Händel a csembaló mellől vezette, a zenekart pedig Matthew Dubourg vezényelte. A bemutató rendkívül sikeres volt, a közönséget lenyűgözte az oratórium .A londoni bemutató 1743 tavaszán volt, s ezután szokássá vált, hogy az oratóriumot - jótékonysági céllal - minden évben előadják a Foundling Hospital (árva- vagy lelencház) kápolnájában. Händel életében összesen harmincnégyszer adták elő, mindannyiszor az árvaház javára. A Messiásnak rövid idő alatt egyre nagyobb lett a népszerűsége, és a kortárs zenetörténész Burney a következőket írta róla:

„E szent oratórium, ahogyan eleinte nevezték, mivelhogy szövege teljes egészében a Szentírásból származik, a közönségnél igen nagy tetszést aratott, ezért Händel a legtisztább jótékonyságtól indíttatva arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy a Messiást minden évben előadja az árvaház javára. S ez így is történt élete végéig..."

Nagy-Britanniában szokássá vált, hogy a Messiás legismertebb részlete, a kórus által előadott Halleluja alatt a közönség állva hallgatja a zenét. A szokás eredete II. György fűződik, aki a londoni premier előadásán felállt a Halleluja hallgatása közben, a közönség pedig követte őt.

A Messiás nem drámai oratórium, hanem hitvallás. A szövegek nagy része ótestamentumi prófécia és zsoltár, melyekben Krisztusról van szó, sorra véve a benne beteljesedett próféciákat. Ezek mellett természetesen újszövetségi idézetek is gazdagítják az oratóriumot, felmutatva ezzel a két könyv nagy egységét. Händel az első bemutató után, és majd a későbbiekben is, egyre több változtatást, módosítást hajtott végre a Messiáson, amely változtatások oka főleg a mindenkori előadói apparátushoz való igazítás volt. Ennek következtében az oratóriumnak nincs állandósult verziója, a mai előadások és hangfelvételek során általában feltüntetik, melyik változatról van is szó. Ráadásul a darab olyan hosszú (több mint két órás), hogy manapság teljes egészében ritkán adják elő, még a hangfelvételek egy része is csak rövidített változatot tartalmaz.

A Halleluja utáni első szopránária bevezető sorát :
„I know that my Redeemer liveth" - „Tudom, hogy megváltóm él"
 vésték rá Händel Westminster-apátságbeli sírjára.

Az 52 tételből álló mű három nagyobb egységre -–felvonásra – oszlik. Nézzünk meg most néhány jellegzetes tételt, témát.

Az első rész a Messiás várásáról szól, mozgalmas, koloratúrás tenorária fejezi ki a reménykedő várakozást. Jellemző benne a dudazene, ami a népiesség eleme.

A mű második felvonásában a 20-29. sz. tételek a passiótörténetet, Jézus megkínzásának, keresztre feszítésének történetét beszélik el változatos zenei lépekben. A 21. sz. Da Capo formájú alt ária középrészében például a vonósok kemény, pontozott tizenhatod-repetálásai a megkorbácsolás kegyetlenségét ábrázolják. A zene élethűen, valóságszerűen kifejezi a cselekményt. A Krisztus szenvedésein gúnyolódó tömeg hangját plasztikusan érzékelteti a kórusfúga (Bach turbatételeihez hasonlóan), majd ezt követően Jeremiás siralmainak híres mondatát idézi a tenor arioso: „Tekintsétek és lássátok meg, van-é olyan fájdalom, mint az ő fájdalma!”

A 30-36. tételek szólnak Krisztus feltámadásáról. Ünnepélyes, kétfelé osztott ötszólamú kórus kérdés-felelet formájában magasztalja a „dicsőség királyát”. A 35. sz. kórus az örömhírt vívő asszonyokról szól, ehhez kapcsolódik a sicilano ritmusú szoprán ária azoknak a jöveteléről, akik a jót hirdetik.

A 37. sz. kórus homofon-polifon szakaszok váltakozásával érzékletesen ábrázolja az evangélium terjedését, mely ellen hiába „dühösködnek a pogányok”. Végül a második felvonást a híres Halleluja-kórus zárja D-dúrban, oboák, trombiták és üstdobok fényes hangzásával fokozva a zene emelkedett ünnepélyességét. A händeli kóruskezelésnek és nagyvonalú építkezésnek minden pompája megtalálható ebben a tételben. Feszes ritmusú, ujjongó kezdés után pár ütemes unisono dallam hangzik el, e kettő ellenpontozó feldolgozását követően tág hangközökre épülő fugato következik, majd mindez együtt, egyre feljebb emelkedve, nagy fokozással érkezik el a befejező ütemekben a Halleluja szó szinte eksztatikus ismétléséig. (A hagyomány szerint az egyik korabeli londoni előadáson felállt a király a tétel megszólalásakor, azóta az angol közönség ma is feláll.)

A harmadik rész nyitótétele – szoprán ária – Jób könyvét idézi:

„Tudom, hogy az én Megváltóm él.”

(Dallamának kezdő ütemei Händel síremlékére vannak vésve a Westminsteri-székesegyházban.)

Ezt követi egy kórustétel, amiben a bűn általi halál és a megváltott ember feltámadásának ellentét ismét kontrasztos szerkesztéssel fejezi ki Händel: Grave és Allegro, piano és fortissimo, a capella és zenekar-kíséretes, moll és dúr szakaszok váltakozásával. A feltámadásról szól a basszus ária is, melyben az utolsó ítéletet jelképező trombitaszóló koncentrál az énekszólammal (trombitaáriának is nevezik). Ez az oratórium másik Da Capo felépítésű áriája. Egy kettős következik (alt-tenor) egész röviden, melyet a diadalmas kórus, majd gyönyörű dallamú, bizakodó hangvételű, csendesen örvendező szoprán ária követ g-mollban nagyszabású, fényes hangzású Ámen-fúga csendíti ki a teljes együttes előadásában, D-dúrban.

Egy érdekesség: A korabeli oratórium előadások szünetében orgonamuzsika szórakoztatta a közönséget. Händel orgonazenéjét különösen szerették az emberek. Maga a teljes oratórium előadást is az orgona mellől irányította, még ekkor a karmester fogalma – mai értelmében – ismeretlen volt. Sokan kifejezetten e miatt a betét-játékok miatt jártak az előadásokra. (Händel improvizált ilyenkor.) A Messiás-hoz kötődő orgonaműve a B-dúr orgonaverseny, amelynek témája hasonlít a Halleluja-kórusának kezdetére. Händel nem templomi előadásra komponálta orgonaversenyeit.

A Messiást hallgatva elmerülhetünk egy mélységes titokban és egy végtelenül mozgalmas, sokatmondó esemény részesei lehetünk. A zene valóban elénk tárja azt, ami Jézussal történt, természetesen nem naturalisztikus módon, hanem sokkal inkább a lélekre hatva, mély érzéseket ébresztve a hallgatóban teszi ezt.

A Messiás tételei nem gyávák, nem visszafogottak, de nem is törtetőek. Mozgalmas, érzéki, csendes, diadalmas mű egyben. Nem látta senki, és volt, aki kételkedett is a feltámadás tényében. Diadalmaskodás volt a halál fölött, a gonosz legyőzése, és a kapuk megnyitása a mennybe. Ez a zene is ezt fejezi ki, és az utolsó taktusokban kiderül: bárki képes bejutni a mennyek országába.

/forrás:Galó László Mózes/

Part of the 'Hallelujah' chorus from Handel's 'Messiah'

Part of the 'Hallelujah' chorus from Handel's 'Messiah'. The British Library, R.M.20.f.2., f. 100r. Copyright © The British Library Board

A SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR

a Dél-alföld legjelentősebb zeneművészeti együttese. A városi zenekar története a XVIII. századra nyúlik vissza. Mai értelemben vett szimfonikus zenekarként a XIX. század végétől több-kevesebb megszakítással működik különböző szervezeti keretekben és elnevezésekkel. Az együttes élén a II. világháború végéig egy évtizeden át a fiatal Fricsay Ferenc állt, és ezekben az években olyan nagyságok is megfordultak karmesteri pódiumán, mint Willem Mengelberg, Erich Kleiber, vagy az operáját dirigáló Pietro Mascagni.

Szegedi Szimfonikus Zenekar néven a legendás karmester és zeneszerző, Vaszy Viktor 1969-ben önálló intézménnyé szervezte az együttest, amely a helyi koncertélet bázisa és emellett folyamatos szereplője a nemzetközi pódiumoknak. E zenekar jelenti az operajátszás alapját az ország második legnagyobb operatársulatánál, a Szegedi Nemzeti Színházban. Az új szervezeti keret nyújtotta lehetőségekkel élve a zenekar az operai feladatok magas szintű ellátásán túl – elsősorban vezető karmesterei munkája révén – jelentős koncertzenekarrá fejlődött.. Az alapító-karnagyot követve 1975-től Pál Tamás, 1983-tól Oberfrank Géza, 1989-től egy rövid időre ismét Pál Tamás, majd 1991-től 1999-ig Acél Ervin állt a zenekar élén. 1999-től a zenekart a kilencvenes években operakarmesterként és koncerteken gyakran dirigálól Gyüdi Sándor volt a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató- karmestere. 2008. július 1-től, színházi főigazgatóvá történő kinevezését követően, Gyüdi Sándor művészeti vezető, illetve vezető karmesterként dolgozik a zenekar élén, az együttes igazgatója pedig Baross Gábor.

Vezető karmesterein kívül mindig is jelentős vendégművészek álltak a zenekar karmesteri dobogóján (Lamberto Gardelli, Carlo Zecchi, Roberto Benzi, Karl Richter, Libor Pešek, Dimitrij Kitajenko, Renato Palumbo, Günter Neuhold, Ferencsik János, Kórodi András, Erdélyi Miklós, Lukács Ervin, Fürst János, Vető Tamás stb.), szólistaként a nemzetközi élvonal és a magyar művészek legjava rendszeres meghívott. Az együttes szinte egész Európát bejárta, emellett a kilencvenes években nagy sikerrel mutatkozott be Tajvan, Szingapúr és Brazília közönsége előtt. Lemezei a Hungaroton mellett olasz, spanyol, német, dán, belga, angol és amerikai cégeknél jelentek meg.

GYÜDI SÁNDOR

 Szekszárdon született, majd Pécsett végezte általános és középiskoláit. Gordonkázni, később énekelni tanult; már gyermekkorában jelentős zenei tehetségnek tartották, de érettségi után nem a zenei pályát választotta: 1983-ban a szegedi egyetem természettudományi szakán szerzett diplomát. Egyetemistaként alapította a számos nemzetközi versenyt nyert Canticum Kamarakórust, és egyre intenzívebb zenei tevékenysége során végleg a zenei pálya, ezen belül a dirigálás mellett döntött. 1983-tól tanulmányait a budapesti Zeneakadémián folytatta. 1988-ban, diplomája megszerzésekor a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol karigazgató-karmesterként működött 2000-ig. Repertoárja az operairodalom legjelentősebb szerzőit átfogja; operakarmesterként Magyarországon kívül Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában vendégszerepelt.
Színházi tevékenysége mellett 1990-től számos nagysikerű zenekari hangverseny dirigense. 1988-tól vezető karnagya a Vaszy Viktor Kórusnak, ezzel összefüggésben – és vokális affinitásának megfelelően – külföldön eleinte elsősorban oratórium-előadásaival vált ismertté; Spanyolország szinte minden jelentősebb városában, összesen mintegy félszáz oratórium-hangversenyt vezényelt, t. k. 2003-ban a királyi család nagyheti koncertjét a Palma de Mallorca-i katedrálisban.
Igen sok operagála-hangversenyt dirigál – az utóbbi években egyedül Németországban több mint ötvenet – a magyar élvonal (t. k. Tokody Ilona, Rost Andrea, Temesi Mária, Misura Zsuzsa, Frankó Tünde, Melis György, Gregor József, Molnár András, Kiss B. Atilla) partnereként és külföldi kiválóságokkal; 2003 nyarán Montserrat Caballé magyarországi hangversenyét dirigálta.
A kilencvenes évek elejétől a szimfonikus irodalom terén is aktív, széles repertoárja a barokktól a kortárs zenéig ível. Rendszeres partnerei a legkiválóbb magyar szólisták (t. k. Ránki Dezső, Jandó Jenő, Bogányi Gergely, Perényi Miklós, Onczay Csaba, Szecsődi Ferenc). Hazánkon kívül huszonegy országban koncertezett, magyar zenekarokon kívül német, olasz, spanyol, román, szerb, norvég, svéd és mexikói együtteseknél vendégszerepelt. 1980 óta rendszeres szereplője a Magyar Rádió műsorainak, eleinte elsősorban kórusfelvételekkel, az utóbbi években zenekari művekkel. Cd-felvételei magyar kiadókon kívül a belga Duchesne-nél jelentek meg (Mozart zongoraverseny-sorozat). A kilencvenes évek elejétől operakarmesterként és koncertek dirigenseként mind szorosabbá vált kapcsolata a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, melynek 1999 óta igazgató-karmestere.
Munkásságát számos elismerés kísérte, t. k. Artisjus-díj (1986., 2004.), Vaszy Viktor Emlékérem (1990.), Vaszy Viktor-díj (1996.), Szeged Kultúrájáért aranygyűrű (2001.), Löw Lipót-díj (2003.), Szegedért Emlékérem (2004.), Liszt Ferenc-díj (2006.).      
2008-ban a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójává nevezték ki, de vezető karmestere maradt a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak.

Csapó József

Szerekován János

Erdélyben, Marosvásárhelyen született 1975-ben, itt végezte tanulmányait is. Hegedű szakon kezdte, majd elvégezte a marosvásárhelyi Művészetek Iskolájában az ének szakot, előadóművészi diplomát szerezve.

1998-tól a marosvásárhelyi Filharmónia Énekkarának művésze, ahol hamar kezdetét vette szóló pályafutása a „Mozart – Requiemmel”. 2001-től a Magyar Rádió Énekkara a következő állomás. Rövid időn belül itt is egyéni feladatokkal bízták meg. Nívó- és Lajtha-díjas énekkari művész.

2003-ban debütált a Magyar Operaházon belül Rossini „Alkalom szüli a tolvajt” című operájának főszerepében. Vendégművésze a debreceni Csokonai Színháznak, illetve a Szegedi Nemzeti Színháznak.

Bő oratórium repertoárjával országszerte számos együttessel koncertezik. Több nemzeti és nemzetközi versenyen vett részt, a brassói énekverseny első díjazottja.

Cser Krisztián

 

Zenemûvészeti Egyetem operaszakán, ahol énektanára Marton Éva volt. Oratórium-szólistaként 1998-ban debütált Bach János-passiójában. Azóta a kora-barokk kompozícióktól a kortárs zenéig szinte minden stílusban fellépett, neves külföldi és magyar karmesterekkel. Részt vett Alaistair Thomson, Hamari Júlia, David Lutz, Adorján Ilona, Csengery Adrienne és Polgár László mesterkurzusain. Az Operaházban még fõiskolásként debütált az Elektrában. 2008-ban az olaszországi Spoletoban Don Magnificot (Rossini: Hamupipõke) énekelte. 2008 szeptemberétõl a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, elsõ nagy szerepe Ránki György Pomádé királya. 

ELSŐ RÉSZ

1. Sinfonia

(I) A megváltás jóslata

2. Accompagnato (tenor)

Vigasztaljátok, vígasztaljátok népemet, így szól Istenetek! Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek néki, hogy vége van a nyomorúságnak, hogy bűne megbocsáttatott;

Egy szó kiált:  A pusztában készítsétek az Úrnak útját,

ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek!

(Ésaiás 40,1-3)

3. Ária (tenor)

Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bérciek rónává. (Ésaiás 40,4)

4. Kórus

És megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja azt;

mert az Úr szája szólt.

(Ésaiás 40,5)

(II) A Messiás eljövetelének jóslata, és a kérdés, 

mit jelent mindez a világnak

5. Accompagnato (basszus)

Mert ezt mondja a Seregeknek Ura:

Egy kevés idő van még, és én megindítom

az eget és a földet, a tengert és a szászt.

És megindítok minden népet, és eljön,

akit minden népek óhajtanak. (Aggeus 2, 6-7)

Mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; 

ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.

(Malakiás 3,1)

6. Ária (kontratenor)

De kicsoda fogja tudni elviselni jövetele napját?

Ki maradhat állva az Ő megjelenésekor?

Hiszen olyan Ő, mint az ötvösnek tüze. (Malakiás 3,2)

7. Kórus

És megtisztítja Lévi fiait és igazsággal visznek 

ételáldozatot az Úrnak. (Malakiás 3, 3)

(III) A szűzen szülés jóslata

7a. Recitativo (mezzószoprán)

Imé, a szűz fogan, és fiút szül, s Immanuelnak nevezi el

ami azt jelenti: Velünk az Isten. (Ésaiás 7,14; Máté 1,23)

8. Ária (mezzoszoprán)

Menj föl egy magas hegyre, te aki jó hírt viszel Sionnak,

Engedd ki a hangod ne félj, te ki jó viszel Jeruzsálemnek,

engedd ki a hangod És kiabáld Juda városának,

nézzétek a ti Istenetek! (Ésaiás 40,9)

Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod,

és az Úr dicsősége rajtad feltámad. (Ésaiás 60,1)

8a. Kórus

Menj föl egy magas hegyre, ...

9. Accompagnato (basszus)

Mert ímé, sötétség borítja a földet,

és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr,

és dicsősége rajtad megláttatik.

És népek jönnek világosságodhoz,

és királyok a néked feltámadt fényességhez. (Ésaiás 60,2-3)

10. Ária (basszus)

A nép amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; 

akik lakoznak a halál árnyékának földében,  

fény ragyog fel fölöttük! (Ésaiás 9,2)

11. Kórus

Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének.

(Ésaiás 9,6)

(IV) Angyal jelenik meg a pásztoroknak

12. Pifa (Sinfonia pastorale)

12a. Recitativo (fiú-szoprán)

Valának pedig pásztorok azon a vidéken, akik künn a mezőn tanyáznak, és vigyáztak az éjszakán az ő nyájuk mellett.

(Lukács 2,8)

13. Accompagnato (fiú-szoprán)

És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének. (Lukács 2,4)

13a. Recitativo (fiú-szoprán)

És monda az angyal nékik; Ne féljetek,

mert ímé hirdetek néktek nagy örömet,

mely az egész népnek nagy öröme lészen:

Mert született néktek ma a Megváltó,

ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

(Lukács 2,10-11)

14. Accompagnato (fiú-szoprán)

És hirtelenség jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dicsérik és ezt mondják vala:

(Lukács 2,13)

15. Kórus

Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek,

és e földön békesség és az emberekhez jóakarat!

(Lukács 2,14)

(V) Krisztus csodatételei a földön

16. Ária (szoprán)

Örülj nagyon, Sionnak leánya,

örvendezz Jeruzsálem leánya!

Ímé jön néked a te királyod;

igaz és szabadító ő,

és békességet hirdet a pogányoknak.

(Zakariás 9,9-10)

16a. Recitativo (mezzoszoprán)

Akkor a vakok szemei megnyílnak,

és a süketek fülei megnyittatnak,

Akkor ugrándoz, mint a szarvas, a sánta,

és ujjong a néma nyelve. (Ésaiás 35, 5-6)

17. Duett (mezzoszoprán/szoprán)

Mint pásztor a nyáját úgy legelteti,

karjára gyűjti a bárányokat, és ölében hordozza,

a szoptatósokat szelíden vezeti. (Ésaiás 40,11)

Jöjjetek őhozzá mindnyájan, akik megfáradtatok

és megterheltettetek, és Ő megnyugoszt titeket.

Vegyétek föl magatokra az ő igáját és tanuljátok meg tőle,

hogy ő szelíd és alázatos szívű: 

és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.

(Máté 11,28-29)

18. Kórus

Az ő igája gyönyörűséges,  és az ő terhe könnyű.

(Máté 11,30)

MÁSODIK RÉSZ

(I) A megváltó áldozat, korbácsolás  

és a kereszt fájdalma

19. Kórus

Ímé az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit!

(János 1,29)

20. Ária (mezzoszoprán)

Utált és az emberektől elhagyott volt, a fájdalmak férfia

és betegség ismerője! (Ésaiás 53,3)

Hátát odaadta a verőknek, és orcáját a szaggatóknak,

Képét nem födőzte be a gyalázás és köpdösés előtt.

(Ésaiás 50,6)

21. Kórus

Pedig betegségeinket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá.

És ő megsebesíttetett bűneinkért,

megrontatott a mi vétkeinkért.

Békességünknek büntetése rajta van.

(Ésaiás 53,4-5)

22. Kórus

És az ő sebeivel gyógyulánk meg. (Ésaiás 53,5)

23. Kórus

Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, 

kiki az ő utjára tértünk: de az Úr mindnyájunknak vétkét őreá veté.  (Ésaiás 53,6)

(II) Az Ő útja a halálon át a feltámadásig

24. Accompagnato (tenor)

Akik engem látnak mind csúfolkodnak rajtam,

félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejőket:

(Zsolt. 22, 8)

25. Kórus

Az Úrra bízta magát, mentse meg őt, szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!(Zsolt. 22,9)

26. Accompagnato (tenor)

A gyalázat megtörte szívét és beteggé lett.

Vár vala részvétre, de hiába;

vigasztalókra, de nem talált.

(Zsolt. 69,21)

27. Arioso (tenor)

Tekintsétek meg és lássátok meg,  ha van-é olyan bánat, 

mint az ő bánata. (Jeremiás siralmai 1,12)

28. Accompagnato (szoprán)

Kivágatott az élők földéből,

hogy népem bűnéért lőn rajta vereség. (Ésaiás 53,8)

29. Ária (szoprán)

Mert hagyod lelkemet a pokolban;

nem engeded, hogy a te szented

rothadást lásson. (Zsolt. 16,10)

(III) Isten saját fiaként magához viszi a  mennybe

30. Kórus

Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket,

és emelkedjetek fel, ti örökkévaló ajtók;

hadd menjen be a dicsőség királya!

Kicsoda ez a dicsőség királya?

Az erős és hatalmas Úr,

az erős hadakozó Úr.

Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket,

és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók,

hadd menjen be a dicsőség királya!

Kicsoda ez a dicsőség királya?

A Seregek Ura, ő a dicsőség királya. (Zsolt. 24, 7-10)

31a. Recitativo (tenor)

Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül:

Én Fiam vagy te, Én ma szültelek téged? (Zsid 1,5)

31b. Kórus

És imádják őt az Istennek minden angyalai.

(Zsid. 1,6)

(IV) Pünkösd, a nyelvek adománya

és az evangélizáció kezdete

32. Ária (kontratenor)

Felmentél a magasságba, 

foglyokat vezettél,

adományokat fogadtál emberekben: 

még a pártütők is idejönnek lakni,

oh Uram Isten! (Zsolt. 68,19)

33. Kórus

Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő angyalok 

nagy csapatának. (Zsolt. 68,12)

34a. Ária (szoprán)

Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai,

aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet.

(Ésaiás 52, 7 / Róm. 10,1 S)

35a. Kórus

Az egész földre elhatott az ő hangjuk, és a lakóföld véghatáráig az ő beszédök. (Zsolt. 10,18 / Zsolt. 19,4)

(V) A világ és az uralkodók 

elutasítják az evangéliumot

36. Ária (basszus)

Miért dühösködnek a pogányok,

és gondolnak hiábavalóságot a népek?

A föld királyai felkerekednek,

együtt tanácskoznak az Úr ellen

és az ő fölkentje ellen. (Zsolt. 2,1-2)

37. Kórus

Szaggassuk el az ő bilincseiket,

és dobjuk le magunkról köteleiket. (Zsolt. 2,3)

(VI) Isten dicsősége

37a. Recitativo (tenor)

Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.

(Zsolt. 2,4)

38. Ária (tenor)

Összetöröd őket vasvesszővel; széjjelzúzod őket,

mint cserépedényt. (Zsolt. 2,9)

39. Kórus

Alleluja! mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható.

(Jel. 19,6)

E világnak országai a mi Urunkéi és az ő Krisztusáéi lettek,

aki örökkön örökké uralkodik. (Jel. 11,15)

Királyoknak Királya és Uraknak Ura. (Jel. 19,16)

Alleluja!

HARMADIK RÉSZ

(I) A test feltámadásának ígérete,

 és Ádám bűnének eltörlése

 40. Ária (szoprán)

Én tudom, hogy az én megváltóm él,

és utoljára az én porom felett megáll.

És miután ezt a bőrömet megrágják,

testemben látom meg az Istent. (Jób 19,25-26)

Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül,

zsengéjök lőn azoknak; kik elaludtak. (I. Kor. 15,20)

41. Kórus

Miután ugyanis ember által van a halál,

szintén ember által van a halottak feltámadása is.

Mert amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak,

azonképpen Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.

(I. Kor. 15,21-22)

(II) Az Ítélet Napja és holtak feltámadása

 42. Accompagnato (basszus)

Ímé titkot mondok néktek.

Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, 

de mindnyájan elváltozunk:

Nagy hirtelen, egy szempillantásban az utolsó trombitaszóra

(I. Kor. 15,51-52)

43. Ária (basszus)

Trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban,  és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. 

(I. Kor. 15,52-53)

(III) Győzelem a halál és a bűn felett

44a. Recitativo (mezzoszoprán)

Beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva:

Elnyeletett a halál diadalra. (I. Kor. 15,54)

44b. Duett (mezzoszoprán/tenor)

Halál! hol a te fullánkod?

Pokol! hol a te diadalmad?

A halál fullánkja pedig a bűn;

a bűn ereje pedig a törvény. (I. Kor. 15,55-56)

45. Kórus

De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk,

a mi Urunk Jézus Krisztus által. (I Kor. 15,57)

46. Ária (szoprán)

Ha az Isten velünk,

Kicsoda ellenünk? (Róm. 8,31)

Kicsoda vádolja az Isten választottát?

Isten az, aki megigazít.

Kicsoda, aki kárhoztat?

Krisztus az, aki meghalt,

sőt aki fel is támadott

aki az Isten jobbján van,

aki esedezik is érettünk. (Róm. 8,33-34)

(IV) Az Áldozati Bárány megdicsőülése

47. Kórus

Méltó a megöletett Barány, aki vére által megváltott  minket Istennek, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet, és hatalmasságot és tisztességet, és dicsőséget és áldást. A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom

örökkön örökké. 

Ámen. (Jel. 5,12-14)