KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT KFT. 6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22. Ügyvezető igazgató: Gerhát László TEL/FAX: 06-76/ 481-710
MOBIL: 06-20/ 3230-001
Zenekari titkár: Mobil: 06-20/8099121 E-mail: kszztitkar@gmail.com
2011.07.31.
vasárnap 20 óra
Kodály Művészeti Fesztivál
Kodály Fesztivál zárókoncert
műsoron:
"Kecskeméti Concerto"
Vajda János: Concertino két fuvolára és vonószenekarra
Kadosa Pál: Concertino
Farkas Ferenc: Concertino csembalóra és vonószenekarra
Kodály Zoltán: Concerto
közreműködik: Berényi Bea - fuvola
Dratsay Ákos - fuvola
Fehér Ernő - zongora
Papp Rita - csembaló
vezényel: Gerhát László
Farkas
Ferenc a huszadik századi magyar komponista nemzedék egyik legkiválóbb
képviselője, valamint az újabb, a század közepén fellépett generáció
legnagyobb jelentőségű nevelője volt. Páratlanul hosszú életútját
mindvégig az aktivitás, a kreativitás és a világ szépségeire
való állandó rácsodálkozás jellemezte. Életműve ettől olyan
rendkívül sokrétű és gazdag.
1905. december 15-én született Nagykanizsán, és
2000. október 10-én hunyt el Budapesten. A fővárosban járt gimnáziumba,
zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében kezdte meg. 1921-től
a Zeneakadémián Weiner Leó előkészítő osztályának növendéke
volt, majd az érettségit követően Siklós Albert irányításával
tanult tovább és szerzett zeneszerzői diplomát 1927-ben. Két
évig a Városi Színház korrepetitora és dirigense volt, majd
1929-től 1931-ig Rómában, Ottorino Respighi mesteriskolájában
tökéletesítette tudását. A római évek döntő szerepet játszottak
egyedülálló műveltségének megszerzésében, valamint abban, hogy
érdeklődése fokozott mértékben fordult a közös európai múlt,
s ezen belül különösen az olasz és mediterrán kultúra irányába.
A Rimszkij-Korszakov növendék Respighinek köszönhetően pedig
a briliáns hangszerkezelés és hangszerelés páratlan ismeretét
is megszerezte. Farkas Ferenc nemcsak a zene, hanem a képzőművészet
és az irodalom mély ismerője is volt. Enciklopédikus tudása
és széles látóköre segítette hozzá, hogy stílusformálódásának
idején meg tudta őrizni egyéniségét a hazájában meghatározó
Bartók és Kodály hatással szemben.
Rómából hazatérve megismerkedett Fejős Pál filmrendezővel,
aki az elkövetkező években számos kísérőzene komponálásával
bízta meg (első munkája - Vaszy Viktorral együttműködve - Az
Ítél a Balaton zenéje volt 1932-ben). Tevékenységének legnagyobb
részét 1936-ig a filmzenék írása és vezénylése kötötte le, amit
a budapesti indulás után Bécsben és Koppenhágában folytatott.
Az évtizedek alatt született hetvennél több filmzenéje, valamint
számtalan színpadi kísérőzenéje és rádiójátéka révén páratlan
kompozíciós rutint szerzett: e műfajok egyik legsikeresebb mesterévé
az tette, hogy a legváratlanabb elvárások szerint már fiatalon
is képes volt bármilyen műfajban, stílusban és karakterben ihletett
muzsikát komponálni. Ezekben az úgynevezett "alkalmazott"
műfajokban kikísérletezett technikai megoldásait és ötleteit
azután önálló műveiben is felhasználta.
1935-től foglalkozott tanítással, először a Székesfővárosi
Felsőbb Zeneiskolában, majd 1941-től a kolozsvári konzervatóriumban,
amelynek 1943-44-ben igazgatója volt. Emellett a kolozsvári,
majd 1945-től a budapesti Opera kórusvezetőjeként is dolgozott.
Egy kétéves periódust (1946-48) követően, amikor a Székesfehérvári
Zeneiskola igazgatói tisztét töltötte be, végleg letelepedett
Budapesten, és 1949-től - 1975-ös nyugalomba vonulásáig - a
Zeneakadémia zeneszerzéstanára volt. Legkiválóbb növendékei
közé tartozik Bozay Attila, Durkó Zsolt, Jeney Zoltán, Kocsár
Miklós, Kurtág György, Ligeti György, Petrovics Emil, Szokolay
Sándor és Vass Lajos.
Farkas Ferenc egyedülálló szakmai tudásának megszerzésében a
gyakorlat volt a legfőbb mestere. Karigazgatóként és korrepetitorként
az emberi hangban, film- és színpadi kísérőzenék, karmestereként
pedig a hangszerekben rejlő lehetőségeket ismerhette meg. Emellett
a tanítás során szerzett tapasztalatait is sikeresen kamatoztatta
saját alkotásaiban. A gyakorlat és a praktikus érzék vezette
abban, hogy legtöbb darabját nem csupán egyetlen változatban
készítette el, hanem olykor öt-hat különböző, egymással egyenértékű
letétben. Ezáltal ugyanaz a mű egyszerre több előadó vagy együttes
számára vált hozzáférhetővé, legjellemzőbb példaként a népszerű
Gyümölcskosár című dalciklusa és a Régi magyar táncok sorozatra
hivatkozhatunk. E művek egyik jellegzetes vonása, hogy bár a
konstrukció sokféle formában megszólalhat, a leírt változatok
mindig tökéletesen alkalmazkodnak a hangszerek vagy az énekszólamok
egyéni adottságaihoz.
Életművének sokrétűsége nem csak az előadói apparátus,
hanem a műfajok tekintetében is megmutatkozik. Színpadi alkotásai
között operák, balettek, daljátékok, operettek és színpadi játékok
egyaránt találhatók (legjelentősebbek: A bűvös szekrény 1942,
a Furfangos diákok 1949, a Kossuth-díjas Csínom Palkó 1949,
az Egy úr Velencéből 1979-80); ezenkívül számtalan zenekari-,
szóló- és kamaradarabot, versenyműveket, kantátákat, miséket,
kétszáznál több kórusművet, száznál több dalt és népdalfeldolgozást
komponált. Irodalmi műveltsége segítette abban, hogy vokális
műveihez mindig értékes szöveget találjon. Ezek - időben - az
ókortól a kortárs költőkig terjedő széles spektrumot ölelnek
fel, és hihetetlenül gazdag képet mutatnak: a zeneszerzőnek
a költészet iránti különös vonzódása mutatkozik meg abban, hogy
mintegy 12 nyelven komponált, és a megzenésített magyar költők
száma egymagában meghaladja az ötvenet.
Zenéjének inspirációs gyökerei is számos, egymástól
igen különböző forrásból származnak, amelyek a középkori táncdallamoktól
vagy éppen Gesualdótól egészen a közvetlen Stravinsky-hatásig
terjednek. Jellegzetes egyéni stílusának három alapvető összetevője
az olasz neoklasszicizmus, a magyar népzene és a dodekafónia
(ennek nem a német Schönberget követő, hanem a Frank Martin
és Dallapiccola nevével fémjelzett enyhébb, latinos változata),
és alkotásaiban e három közül hol az egyik, hol a másik kerül
előtérbe. Művészi hitvallását, amely stilárisan, műfajilag és
nyelvileg is sokszínű életművében általánosan érvényes vonássá
vált, maga a zeneszerző így fogalmazta meg: "a komponálás
számomra öröm, szeretném, ha műveimmel én is örömöt tudnék szerezni
hallgatóimnak."
Gombos László
zenetörténész
Vajda János
Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés
szakán 1968 és 1973 között Párkai István, zeneszerzés szakán 1970-től
1975-ig Petrovics Emil vezetésével végezte, diplomáját 1975-ben
szerezte. 1979 és 1980 között posztgraduális képzésen vett részt a
Sweelinck Konzervatóriumban, Amszterdamban, ahol Ton de Leeuw tanítványa
volt. 1974-től 1979-ig a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának
korrepetítora, 1981 óta a Zeneakadémia tanára. Eleinte prozódiát
oktatott és Petrovics asszisztenseként dolgozott, majd saját osztályának
tanított zeneszerzést.
Sokoldalú komponista, aki mind színpadi, mind nagyzenekari,
kamarazenekari és kórusműveket, valamint dalokat is írt. Operák:
Barabbás (1977), Mário és a varázsló (1988), Leonce és Léna (1999),
Karnyóné (2007); zenekari művek: Búcsú, Retrográd szimfónia, Titanic,
Last Minute Tour; fontosabb oratórikus művek: Magnificat, Missa in H,
Via crucis, Pater noster; kamarazene: 4 vonósnégyes,
Hegedű-zongoraszonáta, Klarinét-zongoraszonáta, Duó (hegedű-cselló),
Zongoraszonáta, Brácsaszonáta.
Vajda János munkássága elismeréseként 1981-ben Erkel-díjat, 1990-ben Bartók-Pásztory-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott.
Kadosa Pál
Kadosa Léván, a ma Szlovákiához tartozó kisvárosban született 1903.
szeptember 6-án. Édesapját korán elveszítve kisiskolás éveit közeli
Nagyszombaton töltötte a nagyszülőknél, s itt tette meg első lépéseit a
zongora mellett is. 1918-ban édesanyja újra férjhez ment, s a
családjával Budapestre költöző tizenöt éves fiatalember ezúttal komolyan
belevágott a zenei stúdiumokba: előbb Pál Ilona zongoraóráit látogatta
szorgalmasan, majd három évvel később a Zeneakadémián már a kor
legnagyobb hazai muzsikusaitól leste el a zongorázás (Székely Arnold,
Keleti Lili), a kamarazene (Weiner Leó), és a zeneszerzés (Kodály
Zoltán) fortélyait. A „Sturm und Drang”-korszakát élő ifjú Kadosa
azonban nem érte be a muzsikával: festeni és rajzolni tanult, valamint
az irodalmi élet szereplőivel is szoros kapcsolatokat ápolt. Még nincs
húsz éves, amikor I. zongoraszvitjével zeneszerzőként is a nyilvánosság
elé lépett, a budapesti bemutatkozást pedig már 1925-ben követte két
opuszának berlini bemutatója. 1927-től a két világháború közötti időszak
legendás hírű – s épp Kadosa születésének évében alapított –
intézetében, a Fodor Zeneiskolában tanított zongorát: az itt töltött
másfél évtized pedagógiai tapasztalatai majd évtizedekkel később, a
Zeneakadémia tanszakvezető tanáraként hozzák meg igazi gyümölcsüket.
Kadosa 1928-ban a Modern Magyar Muzsikusok alapító tagja, majd 1932-től
az Új Magyar Zeneegyesület meghatározó alakja. Az egyik legjelentősebb
európai zeneműkiadó, a mainzi Schott ekkoriban már tucatnál is több
Kadosa-művet tartott a katalógusában, az ígéretes kapcsolatnak azonban a
náci rezsim hatalomra jutása véget vetett. A viharfelhők idehaza is
gyülekeztek: Kadosát a háború sötét évei előbb a tanítás lehetőségétől
fosztják meg, majd a munkaszolgálat alatt átélt embertelenségek kis
híján életétől is.
Kadosa azonban szerencsére nem jutott Radnóti sorsára, és a háborút
követő években az új zenei intézményrendszer egyik legaktívabb
közszereplőjévé vált A Művészeti Tanács elnökhelyettese (1945és 1949
között), a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnökségi tagja (több ízben
elnöke is), a Szerzői Jogvédő Hivatal és a nemzetközi szerzői jogi
testület zenei bizottságának (CISAC) elnöke – s a lista korántsem
teljes. Már 1945-től a Zeneakadémia zongora tanszakának tanára, később
vezetője lett: több évtizedes tanári pályafutása során olyan világhírű
muzsikusok tanára, akiket ma a hazai és a nemzetközi zenei élet ünnepelt
kiválóságaiként tartunk számon. Csak néhány név közülük: Jandó Jenő,
Kocsis Zoltán, Kurtág György, Ránki György, Schiff András. Mindezek
mellett azért jutott idő a kottapapírra is, s bár Kadosa alig másfél
évtizede még a tömegdalok révén már az általános iskolákban is jelen
volt, azóta csak elvétve hallani műveit. Kadosa nyolc szimfóniát és egy
Kamaraszimfóniát, négy zongora-, két hegedű- és számos egyéb
versenyművet, az 1951-ben bemutatott (Jókai novellája alapján született)
Huszti kaland c. kétfelvonásost, valamint számtalan kamara-, zongora-
és kórusművet komponált.
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.
További információkÉrtem
Süti („cookie”) Információ
Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.
1. „Sütik” használatának szabályzata
Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.
2. Mik azok a „sütik”?
A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
3. Mire használhatók a „sütik”?
A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.
4. Milyen „sütikkel” találkozhat?
A weboldalak kétféle sütit használhatnak:
- Ideiglenes „sütik”, melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt.
- Állandó „sütik”, melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli.
- Harmadik féltől származó „sütik”, melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:
Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.
Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:
Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)
Funkcionális „sütik”:
E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.
Célzott vagy reklám „sütik”:
Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.
5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?
A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.
6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?
A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:
- A felhasználó igényeihez igazított tartalmak, szolgáltatások, termékek megjelenítése.
- A felhasználó érdeklődési köre szerint kialakított ajánlatok.
- Az ön által kért esetben a bejelentkezés megjegyzése (maradjon bejelentkezve).
- Internetes tartalmakra vonatkozó gyermekvédelmi szűrők megjegyzése (family mode opciók, safe search funkciók).
- Reklámok gyakoriságának korlátozása; azaz, egy reklám megjelenítésének számszerű korlátozása a felhasználó részére adott weboldalon.
- A felhasználó számára releváns reklámok megjelenítése.
- Geotargeting
7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.
A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.
Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.
8. A „sütik” kezelése, törlése
A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.
- A beállítási lehetőségek általában a böngésző „Opciók” vagy „Beállítások” menüpontjában találhatók. Mindegyik webes kereső különböző, így a megfelelő beállításokhoz kérjük. használja keresője “Segítség” menüjét, illetve az alábbi linkeket a sütik beállításainak módosításához:
- Az anonim Google Analitika „sütik” kikapcsolásához egy úgynevezett „Google Analytics plug-in”-t (kiegészítőt) telepíthet a böngészőjébe, mely megakadályozza, hogy a honlap az Önre vonatkozó információkat küldjön a Google Analitikának. Ezzel kapcsolatban további információkat az alábbi linkeken talál: