A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar ünnepi koncertje

Bővebben

A kanadai Augustana Choir és a Cantus Nobilis Kórus közös hangversenye

Bővebben

A Kecskeméti Szimfonikusok és a Kodály Iskola tanárainak és növendékeinek hangversenye

Bővebben

A XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál záró koncertje

Bővebben

A Cantus Nobilis a XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon

Bővebben

Kocsár Miklós fuvola műveinek bemutatója

Bővebben

Duna korzó - zenés séta a Duna menti országokban

Bővebben

Vasárnapi orgonakoncert

Bővebben

Művésztanárok hangversenye a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola tiszteletére

Bővebben

Csütörtöki fuvolahangverseny

Bővebben

Kamarakoncert a 30 éves Zeneművészeti Szakközépiskola ünnepére

Bővebben

Szezonbérleti Hangversenyek

Bővebben


KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT KFT.
6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22.
Ügyvezető igazgató: Gerhát László
TEL/FAX: 06-76/ 481-710
MOBIL: 06-20/ 3230-001
Zenekari titkár: Mobil: 06-20/8099121
E-mail: kszztitkar@gmail.com




2011.07.31.
vasárnap 20 óra

Kodály Művészeti Fesztivál 

Kodály Fesztivál zárókoncert

műsoron:
"Kecskeméti Concerto"
Vajda János: Concertino két fuvolára és vonószenekarra
Kadosa Pál: Concertino
Farkas Ferenc: Concertino csembalóra és vonószenekarra
Kodály Zoltán: Concerto

közreműködik:
Berényi Bea - fuvola
                            Dratsay Ákos - fuvola                           
 Fehér Ernő - zongora
 Papp Rita - csembaló

vezényel: Gerhát László





Farkas Ferenc a huszadik századi magyar komponista nemzedék egyik legkiválóbb képviselője, valamint az újabb, a század közepén fellépett generáció legnagyobb jelentőségű nevelője volt. Páratlanul hosszú életútját mindvégig az aktivitás, a kreativitás és a világ szépségeire való állandó rácsodálkozás jellemezte. Életműve ettől olyan rendkívül sokrétű és gazdag.

1905. december 15-én született Nagykanizsán, és 2000. október 10-én hunyt el Budapesten. A fővárosban járt gimnáziumba, zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében kezdte meg. 1921-től a Zeneakadémián Weiner Leó előkészítő osztályának növendéke volt, majd az érettségit követően Siklós Albert irányításával tanult tovább és szerzett zeneszerzői diplomát 1927-ben. Két évig a Városi Színház korrepetitora és dirigense volt, majd 1929-től 1931-ig Rómában, Ottorino Respighi mesteriskolájában tökéletesítette tudását. A római évek döntő szerepet játszottak egyedülálló műveltségének megszerzésében, valamint abban, hogy érdeklődése fokozott mértékben fordult a közös európai múlt, s ezen belül különösen az olasz és mediterrán kultúra irányába. A Rimszkij-Korszakov növendék Respighinek köszönhetően pedig a briliáns hangszerkezelés és hangszerelés páratlan ismeretét is megszerezte. Farkas Ferenc nemcsak a zene, hanem a képzőművészet és az irodalom mély ismerője is volt. Enciklopédikus tudása és széles látóköre segítette hozzá, hogy stílusformálódásának idején meg tudta őrizni egyéniségét a hazájában meghatározó Bartók és Kodály hatással szemben.

Rómából hazatérve megismerkedett Fejős Pál filmrendezővel, aki az elkövetkező években számos kísérőzene komponálásával bízta meg (első munkája - Vaszy Viktorral együttműködve - Az Ítél a Balaton zenéje volt 1932-ben). Tevékenységének legnagyobb részét 1936-ig a filmzenék írása és vezénylése kötötte le, amit a budapesti indulás után Bécsben és Koppenhágában folytatott. Az évtizedek alatt született hetvennél több filmzenéje, valamint számtalan színpadi kísérőzenéje és rádiójátéka révén páratlan kompozíciós rutint szerzett: e műfajok egyik legsikeresebb mesterévé az tette, hogy a legváratlanabb elvárások szerint már fiatalon is képes volt bármilyen műfajban, stílusban és karakterben ihletett muzsikát komponálni. Ezekben az úgynevezett "alkalmazott" műfajokban kikísérletezett technikai megoldásait és ötleteit azután önálló műveiben is felhasználta.

1935-től foglalkozott tanítással, először a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában, majd 1941-től a kolozsvári konzervatóriumban, amelynek 1943-44-ben igazgatója volt. Emellett a kolozsvári, majd 1945-től a budapesti Opera kórusvezetőjeként is dolgozott. Egy kétéves periódust (1946-48) követően, amikor a Székesfehérvári Zeneiskola igazgatói tisztét töltötte be, végleg letelepedett Budapesten, és 1949-től - 1975-ös nyugalomba vonulásáig - a Zeneakadémia zeneszerzéstanára volt. Legkiválóbb növendékei közé tartozik Bozay Attila, Durkó Zsolt, Jeney Zoltán, Kocsár Miklós, Kurtág György, Ligeti György, Petrovics Emil, Szokolay Sándor és Vass Lajos.


Farkas Ferenc egyedülálló szakmai tudásának megszerzésében a gyakorlat volt a legfőbb mestere. Karigazgatóként és korrepetitorként az emberi hangban, film- és színpadi kísérőzenék, karmestereként pedig a hangszerekben rejlő lehetőségeket ismerhette meg. Emellett a tanítás során szerzett tapasztalatait is sikeresen kamatoztatta saját alkotásaiban. A gyakorlat és a praktikus érzék vezette abban, hogy legtöbb darabját nem csupán egyetlen változatban készítette el, hanem olykor öt-hat különböző, egymással egyenértékű letétben. Ezáltal ugyanaz a mű egyszerre több előadó vagy együttes számára vált hozzáférhetővé, legjellemzőbb példaként a népszerű Gyümölcskosár című dalciklusa és a Régi magyar táncok sorozatra hivatkozhatunk. E művek egyik jellegzetes vonása, hogy bár a konstrukció sokféle formában megszólalhat, a leírt változatok mindig tökéletesen alkalmazkodnak a hangszerek vagy az énekszólamok egyéni adottságaihoz.

Életművének sokrétűsége nem csak az előadói apparátus, hanem a műfajok tekintetében is megmutatkozik. Színpadi alkotásai között operák, balettek, daljátékok, operettek és színpadi játékok egyaránt találhatók (legjelentősebbek: A bűvös szekrény 1942, a Furfangos diákok 1949, a Kossuth-díjas Csínom Palkó 1949, az Egy úr Velencéből 1979-80); ezenkívül számtalan zenekari-, szóló- és kamaradarabot, versenyműveket, kantátákat, miséket, kétszáznál több kórusművet, száznál több dalt és népdalfeldolgozást komponált. Irodalmi műveltsége segítette abban, hogy vokális műveihez mindig értékes szöveget találjon. Ezek - időben - az ókortól a kortárs költőkig terjedő széles spektrumot ölelnek fel, és hihetetlenül gazdag képet mutatnak: a zeneszerzőnek a költészet iránti különös vonzódása mutatkozik meg abban, hogy mintegy 12 nyelven komponált, és a megzenésített magyar költők száma egymagában meghaladja az ötvenet.

Zenéjének inspirációs gyökerei is számos, egymástól igen különböző forrásból származnak, amelyek a középkori táncdallamoktól vagy éppen Gesualdótól egészen a közvetlen Stravinsky-hatásig terjednek. Jellegzetes egyéni stílusának három alapvető összetevője az olasz neoklasszicizmus, a magyar népzene és a dodekafónia (ennek nem a német Schönberget követő, hanem a Frank Martin és Dallapiccola nevével fémjelzett enyhébb, latinos változata), és alkotásaiban e három közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe. Művészi hitvallását, amely stilárisan, műfajilag és nyelvileg is sokszínű életművében általánosan érvényes vonássá vált, maga a zeneszerző így fogalmazta meg: "a komponálás számomra öröm, szeretném, ha műveimmel én is örömöt tudnék szerezni hallgatóimnak."

Gombos László
zenetörténész





Vajda János
 


Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés szakán 1968 és 1973 között Párkai István, zeneszerzés szakán 1970-től 1975-ig Petrovics Emil vezetésével végezte, diplomáját 1975-ben szerezte. 1979 és 1980 között posztgraduális képzésen vett részt a Sweelinck Konzervatóriumban, Amszterdamban, ahol Ton de Leeuw tanítványa volt. 1974-től 1979-ig a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának korrepetítora, 1981 óta a Zeneakadémia tanára. Eleinte prozódiát oktatott és Petrovics asszisztenseként dolgozott, majd saját osztályának tanított zeneszerzést.

Sokoldalú komponista, aki mind színpadi, mind nagyzenekari, kamarazenekari és kórusműveket, valamint dalokat is írt. Operák: Barabbás (1977), Mário és a varázsló (1988), Leonce és Léna (1999), Karnyóné (2007); zenekari művek: Búcsú, Retrográd szimfónia, Titanic, Last Minute Tour; fontosabb oratórikus művek: Magnificat, Missa in H, Via crucis, Pater noster; kamarazene: 4 vonósnégyes, Hegedű-zongoraszonáta, Klarinét-zongoraszonáta, Duó (hegedű-cselló), Zongoraszonáta, Brácsaszonáta.

Vajda János munkássága elismeréseként 1981-ben Erkel-díjat, 1990-ben Bartók-Pásztory-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott.
 
 


Kadosa Pál
Kadosa Pál


Kadosa Léván, a ma Szlovákiához tartozó kisvárosban született 1903. szeptember 6-án. Édesapját korán elveszítve kisiskolás éveit közeli Nagyszombaton töltötte a nagyszülőknél, s itt tette meg első lépéseit a zongora mellett is. 1918-ban édesanyja újra férjhez ment, s a családjával Budapestre költöző tizenöt éves fiatalember ezúttal komolyan belevágott a zenei stúdiumokba: előbb Pál Ilona zongoraóráit látogatta szorgalmasan, majd három évvel később a Zeneakadémián már a kor legnagyobb hazai muzsikusaitól leste el a zongorázás (Székely Arnold, Keleti Lili), a kamarazene (Weiner Leó), és a zeneszerzés (Kodály Zoltán) fortélyait. A „Sturm und Drang”-korszakát élő ifjú Kadosa azonban nem érte be a muzsikával: festeni és rajzolni tanult, valamint az irodalmi élet szereplőivel is szoros kapcsolatokat ápolt. Még nincs húsz éves, amikor I. zongoraszvitjével zeneszerzőként is a nyilvánosság elé lépett, a budapesti bemutatkozást pedig már 1925-ben követte két opuszának berlini bemutatója. 1927-től a két világháború közötti időszak legendás hírű – s épp Kadosa születésének évében alapított – intézetében, a Fodor Zeneiskolában tanított zongorát: az itt töltött másfél évtized pedagógiai tapasztalatai majd évtizedekkel később, a Zeneakadémia tanszakvezető tanáraként hozzák meg igazi gyümölcsüket. Kadosa 1928-ban a Modern Magyar Muzsikusok alapító tagja, majd 1932-től az Új Magyar Zeneegyesület meghatározó alakja. Az egyik legjelentősebb európai zeneműkiadó, a mainzi Schott ekkoriban már tucatnál is több Kadosa-művet tartott a katalógusában, az ígéretes kapcsolatnak azonban a náci rezsim hatalomra jutása véget vetett. A viharfelhők idehaza is gyülekeztek: Kadosát a háború sötét évei előbb a tanítás lehetőségétől fosztják meg, majd a munkaszolgálat alatt átélt embertelenségek kis híján életétől is.

Kadosa azonban szerencsére nem jutott Radnóti sorsára, és a háborút követő években az új zenei intézményrendszer egyik legaktívabb közszereplőjévé vált A Művészeti Tanács elnökhelyettese (1945és 1949 között), a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnökségi tagja (több ízben elnöke is), a Szerzői Jogvédő Hivatal és a nemzetközi szerzői jogi testület zenei bizottságának (CISAC) elnöke – s a lista korántsem teljes. Már 1945-től a Zeneakadémia zongora tanszakának tanára, később vezetője lett: több évtizedes tanári pályafutása során olyan világhírű muzsikusok tanára, akiket ma a hazai és a nemzetközi zenei élet ünnepelt kiválóságaiként tartunk számon. Csak néhány név közülük: Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, Kurtág György, Ránki György, Schiff András. Mindezek mellett azért jutott idő a kottapapírra is, s bár Kadosa alig másfél évtizede még a tömegdalok révén már az általános iskolákban is jelen volt, azóta csak elvétve hallani műveit. Kadosa nyolc szimfóniát és egy Kamaraszimfóniát, négy zongora-, két hegedű- és számos egyéb versenyművet, az 1951-ben bemutatott (Jókai novellája alapján született) Huszti kaland c. kétfelvonásost, valamint számtalan kamara-, zongora- és kórusművet komponált.









Vissza




       © 2007-2016 www.kszz.hu
Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies